Asperger-szindrómásként (nagyon enyhe autizmus) milyen lányokkal kellene ismerkednem? Hogyan és hol találhatnék olyat, akivel összeillünk?

Autista lány vagyok.

Nem ajánlom magam vagy a hozzám hasonlókat.

A párom "normális", neki is néha nehézségei vannak velem, nem tudnám magam elképzelni egy szintén autista pár mellett, akinek az enyémhez hasonló, esetleg komolyabb nehézségei vannak.

Ugyanazt tudom mondani, mint első: átlag felettien empatikus és türelmes lányt keress.

csak nehogy így járj:D

[link]

Hát ez baromi rossz ötlet szerintem. Persze lehet,hogy csak az én esetem elrettentő példa .

Egyszer,teljesen véletlenül,nem szánt szándékkal összejöttem egy szintén autista lánnyal (nem ismertem fel) ,és egyáltalán nem működött a kapcsolat . Oké,lehet,hogy az autizmuson felül sem illettünk össze emberileg ,de annyi félreértést életemben összesen nem éltem meg ,mint ezzel a lánnyal :D Illetve egy hatalmas kommunikációs szakadék tátongott köztünk . Két magánakvaló ember nem tud (szerintem) együtt,csak egymás mellett lenni maximum .

#6 Ezt mi honnan a bánatból kéne tudjuk, hogy te mit tudnál nyújtani? Te ismered magadat.

Aki ilyen szindrómákkal küszködik, az is a problémájátòl eltekintve még rendelkezhet más pozitív tulajdonságokkal, ami vonzó lehet egy lánynak. Te itt egyszerūen úgy írtad körbe magad, mint “aspergeres fiú”, ennyi. Erre nem igen van mit válaszolni. Lehet, hogy neked is ennél összetettebb a lényed, bár nem tudjuk, de a betegséged ellenére is lehetsz szerethetō valakinek valaki okból.

Nekem is van elég komoly szociális fóbiám, mégis ismerkednek velem “normális” emberek, akiknek szimpatikus “aranyos” vagyok és elfogadják a hibáimat is. Ellenben tapasztaltam már azt, hogy nem föltétlenül jövök ki jól más szoc fóbiás, aszociális emberrel.

Nekem nincs diagnosztizált problémám, viszont baromi alacsony a szociális/szexuális igényem, imádom a munkám, és elég komoly tömegfóbiám van. Ergó én például arra jutottam, hogy csak egy hasonlóan zárkózott, elhivatott, leterhelt emberrel tudnék úgy együtt lenni, hogy megértést, támaszt, "jelenlétet" tudjunk adni egymásnak.

Szerintem próbálkozni kell, keresni, levelezni, várni, ... nem szabad kategorizálnod - attól még, hogy valaki "bogaras", lehet hogy full nem illetek össze, és attól még hogy valaki egy koncertekre járó bölcsészlány, lehet, hogy egymásba szerettek és kidolgozzátok, hogy tudtok együtt működni.

Sajnos ritka, hogy valakik egymásba botlanak és egy életre egymásra találnak. Sokkal jellemzőbb, hogy sok-sok fájdalmas tapasztalatot begyűjtünk, tanulunk, változunk, és egy szép napon találkozunk valakivel.