Hogy dolgozzak fel egy olyan szakítást, ahol a konkrét okot sem tudom, az ex nem távozik teljesen az életemből, de korrekt választ nem ad semmire??

Azt, hogy én nem vagyok a letiltogatás híve, gondoltam ha kihevertük a sérelmeinket, talán még a jövőben lehetünk "jóban". (ezt ő is így gondolta)

Viszont az van, hogy ha én nem keresem (amit ő kér), akkor ő bukkan fel, általában provokatív dolgokkal..

Van-e már valakim, ha letiltom akkor miért tiltottam őt le, stb..)

Mivel felnőttebb hozzáállás az, hogy mindenképpen rosszban kell lenni az exxel, attól, hogy párként mondjuk már nem működtünk?

Több olyan ismerősöm van, akiknek azóta új párjuk van, de "jóban" maradtak az exükkel, néha beszélnek.

Én sem barátkozni terveztem vele, de az életem része volt évekig, miért kellene idegenként tekintenem rá, ha nem az?

Az már más, hogy most ezt mégis meg kell lépnem valószínűleg, mert nem hagy békén a feldolgozási folyamat alatt.

Egyébként, az előző "exem", akivel lazább kapcsolatban voltunk, őt sem tiltottam le sehol, ő sem engem. Egy évben 1-2x felkeres, hogy miújság, pedig eltelt 8 év.

Szerintem ha nem haraggal válnak el emberek útjai, akkor lehet ezt helyén is kezelni és néha hátsószándék nélkül érdeklődni arról, hogy mi van a másikkal.

Igazából ez kölcsönös hülyeség, mert én is kerestem, de mikor már csúnyán vágta a fejemhez, hogy hagyjam, akkor nem.. Na és ilyenkor bukkan ő fel 1-2 hét után.

Azt nem értem, hogy én ezt hagytam, mert ő még érdekelt engem.. De állítólag én őt már nem.

Akkor meg tudja valaki mondani, hogy ő miért nem lépte meg a tiltást, sőt, mi céllal keres ő, ha én végre erős vagyok és hagyom?