Mit gondoltok az újrakezdésről?

Kb. egy hónapja ért véget a 3 és fél éves kapcsolatom. Nem volt egyáltalán felhőtlen kapcsolat, mert voltak nehéz időszakok, de mindig kibékültünk. Mivel én is nagyon szeretem őt és ő is engem.És a rossz időszakokat leszámítva boldogok voltunk.

Február elején azonban szakított mondván, hogy ugye nemrég kapott ajánlatot egy munkára külföldön és nem birná a távkapcsolatot. Illetve másik oka ami miatt szakított, hogy idézem "neki ez most nem megy, már nem érez úgy, mint az elején és nem szerelmes, de azt tudja, hogy nagyon szeret".

Azt hozzátenném még a dologhoz, hogy a külföldi munka számára nagy lehetőség és eleinte hiába fájt mondtam neki, hogy érte elviselem a távkapcsolatot. Illetve próbált itt munkát találni, de egyik sem fizetett úgy, hogy neki induljunk a közös jövőnek. Ezt látta megoldásnak mindenképp.

De a legmeglepőbb az volt, hogy azt mondta, hogy miattunk megy ki és a közös jövőért. Kérdezem én, hogy akkor miért hagy el? Azt mondta, hogy ő azt érzi, hogy arra van szükség, hogy most külön legyünk, hogy később jobban működjön. Mert a külön töltött idő segít tisztábban látni, hogy miben hibáztunk. Segít neki másképp látni a dolgokat.Illetve amióta megismerkedtünk azóta tudom és tapasztaltam is, hogy voltak vitáink abból, hogy lelkileg nincsen rendben. Szóval úgy gondolja, hogy időre van szüksége, hogy magát helyrehozza.

Közben én is rájöttem, hogy ez rám is igaz. Sok vitánk volt abból is, hogy én sem vagyok megbékélve önmagammal.

Úgy gondolja vagyis ahogy mondta azt érzi, hogy nekünk közös jövőnk lesz ha hazajön. De hozzátett még egy dolgot, amit nem értettem, hogy azt akarja, hogy ez idő alatt én ugyanúgy ismerkedjek stb. Mondtam neki, hogy de és mi van ha valakivel összejövök és jól működik stb. Erre azt mondta, hogy ő azt akarja, hogy boldog legyek és ha az a másik megbecsül es mellette leszek megérti. Na de mondom vele mi lesz? Erre azt kaptam válasznak, hogy "valami biztos".

Mondtam neki, hogy ez iszonyú kockázatos dolog, hogy ha van is esély rá, nincs semmire garancia. Sok mindentől függ hogyan alakul.Kérdeztem, hogy mi van ha változnak az érzései vagy ha megismer mást? Azt mondta nem fog. Dolgozni megy ki és csak célt látja maga előtt, hogy a biztos jövőert hajtson.

Mióta szakítottunk egyébként azóta is beszélünk. Illetve a szülei is úgy gondolják, hogy okkal lett most vége és ez az idő ahhoz kell majd, később jobban müködjön.

Egyébként én 20/L vagyok ő pedig 27/F.

Nektek mi a véleményetek? Valóban ha később úgy alakul lenne esély újrakezdeni?