Ti hogy léptetek túl az első nagy/igazi szerelmen?

Elfogadni, hogy vége, azt kb. egy hét alatt el tudtam, de elfelejteni szerintem sosem fogom, vagy mindig lesz olyan, hogy beugranak emlékek a kapcsolatból, hogy milyen jó is volt. És sokszor gondolok arra, hogy lehet nem is fogok már olyan lányt találni, aki annyira oda lesz majd értem, és annyira fog szeretni, mint az exem amikor még együtt voltunk.

Mondjuk oylan szinten nincsen gond, hogy mást nem tudnék elképzelni magam mellé, meg alapvetően sok nőben gondolkodom (ez alatt azt értem hogy nem egybe akarok reménytelenül szerelmes lenni, hanem rugalmasan ismerkedni, és az jó ha abból egy valakivel kialakul a dolog. )

Megromlott a tej, maradhat a hűtőben??? NEM!!! Valami hasonló a helyzet az exekkel is...

Én minden szakitást máshogy dolgoztam fel. Mindnek az volt a lényege, hogy ne legyen az ex a mindennapjaim része... Ahogy édesanyám mindig mondta: "előre is szép a világ"... Ha a múltba temetkezel nem fogod megtudni, meglátni mennyi szép és csodálatos dolog vár még rád...

Elrejtetted a választ a leírásodban.

"Azért lett vége mert kiszeretett belőlem"... ebből indulj ki. Evvel segítsd magad. Ő már nem úgy állt hozzád, ahogy azelőtt, már nem tett volna meg érted annyit, mint régen. Részéről elmúlt, ő elengedett már azért, hogy új lapot nyisson. Próbáld így nézni ezt, hogy ezt a kapcsolatot már csak te tartod a víz fölé, ő már elengedte, már elsodródott mellőled valaki más felé. Megéri neked tartani, hogy elfáradj, lelkileg, testileg? Hogy nézd, lásd, hogy már nincs ott melletted, aki eddig ott volt? Szépen lassan, egyre lejjebb engedd a képet és végül engedd el akkor, amikor úgy érzed itt az ideje, hogy tovább ússz te is, hogy egy kicsit élj, tapasztalj... újra találj valakit, akivel megállhatsz egy időre.

3 év és egy pszichológus segítségével. Szerintem ha büszkeségből nem várok ennyit a pszichológiusig, akkor elég lett volna fél év is.

De ettől még nem felejtettem el, csak már nem hiányzik és nem fáj.

Egy idős 97 éves rokonommal beszélgetve, aki régi emlékeit megosztva elmondta, hogy férje gyorsan otthagyta esküvő után (kb. 25 lehetett), és mennyire másként alakult volna az élete, ha pár évvel korábban enged annak a kb. 20 éves srácnak, aki szerelmes volt belé, aki akart nála kezdeményezni, de ő valamiért nem akarta. És hogy bánta szegény 97 éves korában, hogy akkor nem engedett!

Szóval akit szerettél azt sosem fogod elfelejteni. Próbáld meg az új jelöltet nem ehhez a "kedveshez" mérni, hanem add meg neki a bizalmat, hogy ő is lehet ilyen jó és alkalmas.