Egy gyermekkorában bántalmazott ember hajlamos sokáig maradni egy bántalmazó kapcsolatban is, vagy pont az ilyenek vetnek véget ennek hamar, mert nem kérnek már ebből?

Engem gyerekkoromban bántalmaztak és volt is olyan kapcsolatom ahol szintén. Kb másfél évig bírtam, ebből fél év volt amikor többször is előfordult. Utána egy nyugisabb időszak következett, de sose sikerült megbocsátanom a páromnak, így szakítottunk.

Egyrészt igen, van aki direkt olyat keres aki bántalmazza de ugye nem érti hogyan lehet ugyanolyan, a másik pedig meghuzza a határt és garantáltan kicsapja a bicskát arra aki bántalmazni próbálja. Pl utóbbi vagyok én. Azonnal eltávolitom azokat akik rosszakaróak.

Igen. Hajlamosabbak tovább bent maradni. Mivel az agy külön választja a megszerzett tapasztalatokat és a fájdalmas emlékeket pedig háttérbe szorítja. Azokat a dolgokat teszi előre amik jó dolgok és be beszéli saját magának hogy a bántalmazót védenie és szeretnie kell,mivel abban a tévhitben él hogy nincs tudatában a tetteinek. Vagy hogy ő is bántalmazó volt régen. Kialakulhat Stockholm szindróma is amikor kötődni kezd hozzá,ilyenkor pl. Ha egy ismerőse észreveszi hogy bántalmazott akkor ő megfogja védeni a bántalmazót és tovább benne marad a kapcsolatban.

Sajnos ha nem dolgozza fel, mielőtt kapcsolatba lép, nem tárja fel a hozott kötődési és viselkedési mintáit, nem foglalkozik önismerettel, nem építi fel az önbecsülését, akkor valószínű, hogy beleragad, hiszen tudat alatt a jól ismert családi mintát követi, keresi. Én is belesétáltam ebbe a csapdába, mielőtt terápiára jártam volna, azóta viszont, hogy sikerült magam rendbetenni már senkinek sem hagyom, hogy rosszul bánjon velem.

Igen.