Szeretőből felvállalt társ?

Az a kérdés, hogy a másik fel akar e valaha vállalni?

Mert ha csak hiteget, hogy fel fog vállalni, meg el fog válni (csak még kicsik a gyerekek azért várj rá és hasonló kifogások), akkor nem is érdemes erről a témáról beszélni. Mert a felvállalás sosem fog megtörténni!

Üdv: valaki aki naiv módon évekig várt arra feleslegesen hogy felvállalják, de sosem következett be.

Ha a másik fél nem úgy áll hozzá a dolgokhoz, hogy egyértelműen ki vannak tűzve az új közös célok, akár dátumokkal, akkor még véletlenül se várj rá!

Persze vannak akiknél ez megvalósul, de ott megvan a közös szándék, közös akarat, és MINDKETTEN tesznek is érte, hogy felvállaltan együtt lehessenek.

A szép szavaknak meg nem kell bedőlni, mert csak a tettek számítanak.

#5

A tettek számítanak!

Tesz azért hogy el tudjon jönni a barátnőjétől? Próbált legalább egy albérleti szobát szerezni (az nem kerül annyiba mint egy egész lakás)?

Nagyszülőknél nincs egy szoba ahová mehetne?

Haverjával nem tudna közösen bérelni egy lakást?

Az számít hogy látszik e rajta az akarat, hogy veled akar lenni.

Előbb a lakhatását kellene megoldania és utána kellene nektek együtt lenni, mert ez így számodra nagyon megalázó.

Ha meg hozzád költözne és nem működne közöttetek a kapcsolat, akkor hová menne? Hogy oldaná meg a lakhatását? Neki így is úgy is előbb ezt kellene megoldani, nem két nőt hülyíteni egyszerre.