Ez a kapcsolat és szakítás teljesen tönkretett, nem tudok már úgy nézni a lányokra mint eddig. Voltatok hasonló helyzetben?

hát, a legtöbb lány tényleg az

ha ez ennyire megvisel téged, akkor jobb is, ha egy ideig nem vágsz bele újabb párkapcsolatba

akkor most megtanultad egy életre, szakításnál mindíg valaki más van a képben.

Ha te fogsz egyszer szakítani, akkor is egy más valaki miatt fogod tenni.

Egyszerűen az ember a megszokás rabja. Ha van egy párkapcsolata, főleg 2 éves kapcsolat, nem fog belőle ukmukfuk kilépni.

Bizony mindíg valaki más van a képben.

Ha itt ezen sírsz akkor igenis szeretnél másik kapcsolatot. Tudod, terhesek közt dolgozom és a kolleganőm mindig azt mondja, hogy terhesnek lenni egy veszélyes vállalkozás és egy kis szerencse is kell hozzá. Szerintem ugyanez van a párkapcsolatokkal is. Nem minden nő ribi de nem is mindegyik alkalmas a kapcsolatra. Ez szinte a kezdetektől rossz volt.. ha ezt nem ismerted fel és nem szakítottál vele akkor sajna az a Te hibád is. Ne is csodálkozz, hogy elromlott. Egy kapcsolatot építeni kell, ápolni, gondozni és figyelni a másikra és magunkra. Te nem figyeltél vagy ha igen akkor nem láttad azt ami az orrod előtt volt (és nem a megcsalásra gondolok, hanem a csaj viselkedésére). Kiállni magunkért egyetlen dologgal nem lehet. Ez pedig a veszekedés. Azzal nem kiállsz magadért, hanem lesüllyedsz.

Úgyhogy tanulj belőle, ne csak a másikra mutogass (mert minden kapcsolat annyi emberen múlik ahány benne van), hanem változz és lesz jobb is. 19 évesen elkönyvelni egy eset alapján, hogy mindenki egyforma... hümmm.. háthogyisfogalmazzak.. nem vall mély bölcsességre.

Utolsó: 15 évesen kiskamasz szerelem volt. csók, tapi, ölelés, semmi más. A három jó barátnőm közül az egyikkel jött össze. Úgy éreztem mindketten megcsaltak, összetörtek és kijátszottak. DE DE DE Soha, érted soha nem mondtam azt, hogy ilyenek a fiúk meg hogy nem lesz több barátnőm. Senki aki rosszat tesz ellenünk nem érdemli meg, hogy feladjuk miatta az álmainkat. Azt mondtam szemétládák és -nem azonnal természetesen- mentem tovább.. és inkább voltam egyedül mintsem rosszal legyek. Elmondom neked, hogy valamiért mindig jó kapcsolataim lettek. Olyanok amikből általában barátsággal váltunk el. A "szerencse"szériámat annak tudom be, hogy nem úgy mentem bele a következőbe, hogy utáltam a pasikat.

Az ilyet meg kell gyászolni és utána mindenkinek a maga tempójában visszatérni az életbe. Menni tovább és nem feladni, beleragadni a fájdalomba.

Remélem a kérdezőnek is sikerül.

Lehet, hogy naivitás, de szeretném, ha az emberek figyelnének magukra, egymásra és tanulnának a kapcsolataikból. (Tudom, hogy nehéz, hisz magam is gyakorlom.) Jó lenne nem csak egymásra mutogatnánk és nem úgy állna egymáshoz a két nem, hogy minden nő egy q... és minden pasi egy félrelépős f....

7es, hiába provokálod a 6-8ast, ettől függetlenül az ő válasza volt a leghasznosabb, a gondolkodásmódja pedig példaértékű!

Ugyanígy gondolom én is. Volt, hogy csúnyán átvert a palánkon egy barátnőm, de emiatt nem tartok minden nőt cédának. Inkább igyekszem okosabban választani, viszont aki mellett elkötelezem magam, annak minden esetben ugyanaz a bizalom jár, amíg el nem játssza.