Ti mit tennétek a helyemben? /hosszú szöveg/

Évekkel ezelőtt megismerkedtem egy lánnyal, akivel nagyon jól elvoltunk, rengeteget beszéltünk. Megkedveltük egymást. Nekem akkor barátnőm volt, úgyhogy nem történt semmi (ő egyedülálló volt akkor) - mikor vége lett az akkori barátnőmmel (ami egyébként életem legrosszabb kapcsolata volt, és szinte "felszabadulásként" éltem meg a szakítást), ő segített nekem, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy viszonylag könnyen túl tettem magam rajta.

Elkezdtem többet érezni iránta, és ő is mondta, hogy nem vagyok neki közömbös. Miután ezek elhangoztak, a következő hónapokban bunkón viselkedett, kihasználta a vonzalmamat (a kihasználás talán erős szó, inkább "élvezte", hogy megteszek érte dolgokat). Úgy éreztem ez az egész nem halad semerre, úgyhogy nem kerestem, egyre kevesebbet beszéltünk és eltávolodtunk egymástól.

Hogy kontextusba helyezzem a dolgot, internetről ismerem, mivel időm nagy részét ott töltöttem. Akkoriban a tipikus "dagadt kocka" voltam /azóta -31kg, edzés, de ez lényegtelen/.

Ez után eltelt 4 év. Sokat gondoltam rá, teljesen nem felejtettem el soha, de már kevésbé okozott fájdalmat a dolog. Elmúlt.

Közben megismerkedtem egy lánnyal, akivel már 2,5 éve együtt vagyok. Működik a kapcsolatunk, de sokszor felteszem magamnak a kérdést, hogy nem csak megszokásból-e, és őszintén, nem tudom a választ. Hibája a dolognak, hogy kedves lány, kiszolgál, érzékeny, de egyszerűen szinte semmilyen elvont témában nem tudok vele beszélni, mert egyszerűen semmi nem érdekli. Nem nagyképűségből, de "szellemileg" nem társ, egyáltalán.

Szóval ez lenne az expozíció, itt a probléma:

A lány, akivel beszélgettem és megszakadt a kapcsolat, most megkeresett, és meg is talált. Liftezett a gyomrom, mikor láttam, hogy ő az, és rohantam is Skypera beszélni. Beszélgettünk, mint régen. Kiderült, hogy épp most lett vége egy 1 éves kapcsolatának, és iszonyatosan magányos, elhagyta barátait a kapcsolatáért, ezért keresett meg. Miután megkérdezte, hogy mi van velem, és elkezdtem mesélni, külön kitért arra, hogy együtt vagyok-e még a mostani barátnőmmel. A válaszomat közömbösen kezelte (látszólag?). Elmondta hogy sokat gondolt rám ő is, és hiányoztak a beszélgetéseink, ellenben elejtett egy olyan mondatot is, hogy mikor a pasijával volt (akivel amúgy nem ő szakított, hanem dobta őt feltehetően valami másik nőért), eszébe sem jutottam.

A probléma csak az, hogy én újra azt, vagy legalábbis valami hasonlót érzek vele kapcsolatban, mint 4 éve. A barátnőm mellett. Egy nap leforgása alatt úgy kitöltötte ez az egész téma az agyam, hogy semmire nem tudtam koncentrálni, úgyhogy megmondtam neki, hogy én újra azt érzem, mint akkor, úgyhogy ezzel mellé nyúlt, mert barátnőm is van, úgyhogy nem fogom tartani vele a kapcsolatot. Ezen kiborult, vitáztunk, elég önző lett. Konkrétan azt a mondatot is elejtette, hogy "nem érdekli, hogy mennyire önző, mert vele sem törődött soha senki".

Két dolog bánt. Az egyik, hogy ez a lány segített nekem, mikor én ugyanolyan helyzetben voltam, mint most ő (viszont neki nem volt senkije mellette).

A másik, hogy a "szerelem" túlzás, de erősen vonzódok hozzá, és barátnőm van. Eszerint legszívesebben megszakítanék vele minden kapcsolatot, és igyekezném újra elfelejteni.

Ezeket is megmondtam neki, és szintén önző módon válaszolt, majd hozzátette, hogy "nem tudja mit érez, de megszakadna a szíve, ha nem beszélnénk többet".

Fogalmam sincs mihez kezdjek.