Tényleg velem van a probléma?

Egy újabb terméke vagy az internetes marhaságoknak. Nem te tehetsz róla, ebben nőttél fel.

Én 31 vagyok, mi 20-on évesen szartunk bele, ha lelki probléma volt, szartunk bele, hogy egyetem. Ezek nem voltak kizáró okai egy kapcsolatnak és fordítva sem a "tökéletes" társat kerestük és a "tökéletes" pillanatot, amire ez időzithető, hanem egyszerűen csak tettük a dolgunk és ha úgy jött össze, akkor összejöttünk valakivel. És nem érdekelt az sem, ha ez 18 évesen történt meg, vagy 22.

Persze voltak akiket a szex érdekelt és volt és korábban belekezdtek dolgokba, volt akit a szerelem érdekelt, van akinek bejött, van aki hónapokig futott a másik után és rosszul érezte magát, hogy nem lehet azzal akit szeret, de sosem érdekelt, hogy jól van-e ez így. Csak csináltuk, mindenki úgy, ahogy neki jól esett.

Nem voltak szabályok, hogy amíg lelki problémája van valakinek, addig tilos hogy társa legyen, egyetem alatt ismerkedés pedig nem a tanulás rovására ment, hanem az egyetemi élet része volt. Persze volt aki kizárólag a tanulással foglalkozott, csinálta, ahogyan helyesnek érezte.

Nincs olyan, hogy késő vagy korán. Olyan van, hogy jól érzed e magad ahogyan élsz. És ezt ne mások határozzák meg!

Ne azért legyen vagy ne legyen társad, mert az interneten valami szar oldalon azt olvastad, hogy..

Csináld úgy, ahogy neked jó.

Ezeket azért írom, mert ha így csinálnád, fel sem merülne benned a kérdés, hogy valami nincs rendben veled.

Egyedül az nincs rendben veled, hogy másoknak akarsz megfelelni, nem önmagadnak.

F31

Ne aggódj még nem maradtál le semmiről. Éld úgy az életed ahogy neked tetszik és ne foglalkozz mások véleményével.

Nekem 22 éves koromig nem volt senkim, pár próbálkozáson kívül, még csak nem is csókolóztam. Aztán amikor a legmélyebben voltam (nem emiatt), akkor jött egy lány az életembe, aki gyakorlatilag kihúzott a gödörből.

Pedig abszolút nem számítottam rá, hogy nekem valaha is lesz barátnőm. De megtörtént, ráadásul pont a legjobbkor.

Te lány vagy, ha úgy érzed szeretnél magad mellé valakit, elég annyit tenned, hogy nem zárkózol el a fiúktól, hagyod, hogy ismerkedjenek veled, udvaroljanak neked.

Gyakorlatilag elég egy zsúfoltabb helyre elmenned és szépen mosolyognod és tuti lesz valakid.

Én tegnap voltam a baráti társaságommal "gyertyát tartani" egy baráti összejövetelen. Összesen nyolcan voltunk, két szingli srác (az egyik én), a többiek 3 fiú-lány párból álltak.

A 3 fiú-lány párosból 2 páros akkoriban ismerkedett össze, amikor az én előző, hosszú párkapcsolatom ért véget.

Szóval cseréltünk, amikor ők voltak szinglik, akkor én voltam kapcsolatban, amikor pedig én vagyok szingli, ők vannak kapcsolatban. :D

Na de a lényeg: a 3 párból 1 pár volt az, akin részben láttam valamennyire a boldogság jeleit, a másik 2 pár láthatóan csak a másikra támaszkodásról, csimpaszkodásról szólt.

Én is keresem a párom természetesen, de arról szó sem lehet, hogy csak a társadalmi példák és megfelelés miatt beleugorjak egy olyan kapcsolatba, ami csak a hétköznapok túléléséről szól.

Előző vagyok, ezt kifelejtettem, pedig fontos:

A kirekesztettséget én is éreztem a párok részéről a szinglik irányában.

Érdekes módon azok a legkirekesztőbb párok, akik legkevésbé tűntek boldognak.

Ennek van valami pszichológiája, miszerint a boldogtalan kapcsolatok résztvevői félnek a nem görcsölő szinglik közelébe engedni a párjaikat, mert még a végén a túl sok pozitív energiával változtatásra ösztönzik őket. :)

szia! teljesen megértelek,mintha en írtam volna...

szinten 20/l,szinten semmi tapasztalat, es szinten egyetem.

kisse kezdem magam hulyen erezni, es erzem hogy mas is eszreveszi ezt😕

Milyen hiányosságaidat? Hogy még nem csókolóztál? Vagy hogy még nem voltál randin? Ezek nem hiányosságok, aki veled szeretne lenni, irántad érdeklődik, talán még örül is majd neki, hogy senkivel nem kell "versenyeznie". Semmiről nem maradtál le, épp időben vagy mindenhez.

Ha pedig az a barátaid véleménye, amit fent megfogalmaztál, akkor nem a barátaid.

41/n