Egyszerűen kiégek a sok bukástól, tippek?

Az autizmusnak fokozatai vannak, jó néhány világhírú színész is enyhén autista, például Anthony Hopkins.

De még a tudósok közt is van. Például pályadíjas matematikus is volt autista.

De nálad nem ezzel van a gond, hanem azzal, hogy túlzottan komolyan veszed mások gonoszkodó megjegyzéseit és elkezdesz úgy viselkedni, hogy igazold őket. Ennek az önbizalomhiány és az önutálat lehet a gyökere. A tinikori önutálatból általában kigyógyulnak az emberek 20 éves korukra, de előfordulhat, hogy nem sikerül. Ezen csak te tudsz segíteni, meg kell erősítened magad lerázni a gúnyolódást és a helyes életet élni, azt amit te helyesnek gondolsz.

Egyébként manapság a nagyon hiszékeny és jóindulatú embereket, akik azokon is segítenek, akik kicsesznek velük, nyominak és ütődöttnek tekintik. Ha erről van szó akkor pláne legyél erős és ne hagyd, hogy lehúzzanak! Ha nem találsz megfelelő lányt, akkor legyél türelmes és elszánt, de semmiképp ne hagyd elúszni, amikor felvillan a lehetőség. Mert lehetsz bármilyen csúnya, kövér, meg autista, el fog jönni a megfelelő pillanat és a megfelelő lány, csak légy erős!

Utolsó érős kijelentés az hogy nem autista.

Autizmus rossz és jó is. Az orvos eldönti mi a gondja és úgy kezeli, segít hogyan kell beilleszkedni, hogyan kell élni autizmussal.

Na, az orvosoktól mentsen meg az úristen. Tapasztalatból mondom, egy (akár csak enyhén) autistával csak olyan tud megfelelően bánni, aki maga is autista (valamilyen szinten). Nyilván nem a súlyos, Esőember szintű esetekre gondolok.

A kérdezőnél is az lenne valószínű a megoldás, hogyha találna egy hozzá hasonló lányt.

Én a mindennapokban megtanultam viszonylag "normálisnak" lenni, vannak haverjaim, jó ismerőseim... Gyerekkoromban nem volt. Utólag visszagondolva szörnyű voltam, valóban.

... De hiába tanultam meg idomulni a társadalomhoz, beleőrülnék, ha otthon is meg kéne játszanom magam.

F