Ateista, vagy kevésbé vallásos lányok, mennyire fogadnátok, vagy utasítanátok el egy keresztény fiú közeledését?

Valójában a templom és a jósnő nem áll messze egymástól. Már abban az értelemben hogy egy elvont felső hatalom adta irány mutatáson alapul ami kielégíti az adott illető igényeit és biztonság érzetet ad.

Emellett te tiszteletet vársz a vallásod irányába de vajon ez a tisztelet jár a többi hitnek is?

Mert a képmutatás zavar engem a leginkább a vallások kapcsán. Engem tiszteletnek engem fogadjanak el de a többiek eretnekek meg tudom is én mik. A tanítás a szeretet aztán halomra öljük aki nem ért egyet. A szegények a mennybe jutnak undorító a gazdagság aztán a pap kiugrik a merciből meg arannyal bevonva a templomok... És még lehetne sorolni.

Szerintem minden hitben meg lehet találni a jó tanítást és minden hit tiszteletet érdemel. Ettől függetlenül nem lesz egyik se reálisabb a másiknál legfeljebb az egyén számára. Tehát ha a jósnőhöz hasonlítja valaki az Istentiszteletet hát nem sokat téved és nem kell rajta fennakadni. Neked ez adja a jó érzést hogy a saját Istenedben hiszel másnak meg a jósnő varázslat újjá születés karma vagy bármi más.

”sőt akár rá is jöhetnének, hogy ez jó, sőt neki is szüksége van erre.”

Látod, ennyire vagy szűklátókörű. Ezt melyik ateista lány fogja elviselni? Ugyanazt tudom mondani, mint az egyik korábbi válaszomban: fordítva gondolom már nem menne a dolog. Pedig te is csak felületesen ismered az ateizmust és lehet, hogy rájönnél, hogy milyen jó és szükséged van rá. Lehetetlennek tartod, mi? Na, az ateistáknak is ugyanolyan lehetetlen, hogy rájöjjenek, nekik egy képzeletbeli lényre van szükségük.

"sőt akár rá is jöhetnének, hogy ez jó, sőt neki is szüksége van erre"

Csak ismételni tudom ezt, amit felettem linkeltek, nekem ez már a térítés határát súrolja. Nekem amúgy a Biblia kb. a Harry Potter-rel egyenlő - és utóbbit szeretem, de aki sztorik gyűjteményénél komolyabban veszi a Bibliát, azzal nem tudok mit kezdeni. Neki olyan mankó kell az élethez, amit nem tudok megérteni.

"Viszont egy olyan ateistával, aki elfogadja, hogy én ebből tudok erőt meríteni az élethez, és így érzem azt, hogy a szeretetet hitelesen át tudom adni, vele szerintem gond nélkül lehetnénk egy pár, ha ő is egy szeretetteljes leányzó."

Ezt kb. olyan stílusban írod, mintha főnyeremény lennél, és csak válogatnod kellene a jelentkezők között.

Kérdező! Akkor lesz nőd ha hiszel benne! Ne ezzel indits h te hívő vagy.Mi kell a nőknek? Jó kinezet,sportos alkat,helyes pofi,dolgos ember,humoros,belevalo. Ezt az oldalt domboritsd ki.Most csak mondtam peldakat de barmi lehet. Ha ebbe beleszeretnek akkor lehetsz te mohamedán is a rózsaszín szemuvegen keresztül barmit elfogadnak a nők!

Hidd el nekem. Az ő szemukkel nézve a Biblia meg vallas valami programozott rossz,akkor gondolj abba bele h sok ferfinak milyen rossz tulajdonsagai vannak,mégis van nője,mert valami olyat tud nyújtani a nőknek ami kell nekik.

Most ha te megismerkedsz egy nővel,aprankent ő megismeri ezt a hitet még meg is vilagosodhat h hű de jo dolog.

Amugy meg sok hívő van,csak egyház es Biblia ellentetes dolgai miatt nem jarnak templomba.De ha ezeket magukban helyre pakoljak akkor már más lesz a hozzaaallasuk a hithez.

A mi orszagunk sajnos nagyon gyengen hívő,ami meghazarozza a magyarok életet,kishituek negativ dolgokban hisznek el se merik képzelni h valami sikerülhet ezért nem is fektetnek bele energiat.

Rengeteg ország hívő es más is a mentalitasuk ott az embereknek.Vallás ad egy tartást nekik.

"sőt akár rá is jöhetnének, hogy ez jó, sőt neki is szüksége van erre"

Ez az egy mondat már barátságra is kizáró ok. Vannak hívő barátaim, de soha egyikük meg se próbált rávezetni a hitére.

De miért féltek tole ennyire h elmondja az ő szemszögéből.

Hit nincs rakenyszeritve senkire.

Miert hiszitek h az egy agymosas.

Nem félek a témától, hanem nem érdekel. És engem nem csak a hittérítés zavar, hanem az is, hogy arra akar kényszeríteni, hogy beszélgessünk erről. Lehet azt mondani, hogy nem vagyok eléggé nyitott, ezt ebben a kontextusban bármikor felvállalom, de számomra a hit önmagában nem képvisel értéket. Az se ha valaki a horoszkópban hisz, az se, ha a karmában, és az se, ha bármilyen istenképben. Vannak a környezetemben olyan emberek, akik hisznek valamilyen felsőbb rendező elvben, hogy ezt most Istennek, Sorsnak, Univerzumnak, akárminek hívják, nekem édesmindegy, tőlem azt is hihetik, hogy egy teknős tartja a hátán a földet. Addig, amíg engem békén hagynak vele. És ez a kulcsmondat.

Elfogadom, hogy mások másképp látják a világot. És sokáig nyitott is voltam az ilyen jellegű vitákra. De amikor sorozatban az a végső érve a hívőknek mindenre, hogy "a Biblia szerint", "ez Isten akarata", vagy "a pap szerint", akkor onnantól nehéz bármennyire is komolyan venni a másikat. Megbántani viszont nem szeretnék senkit, mert tudom, hogy a hit kérdése mennyire érzékeny terület, ezért inkább a személyes beszélgetések során kerülöm a témát.

A kérdezőnek is szempont az, hogy tudjon beszélgetni erről a témáról. Ha fontos nekem a másik, akkor egyszer végighallgatnám, és ha nem kérdezi meg az őszinte véleményemet, még úgy is csinálnék, mintha nüansznyit érdekelne is a dolog. De második alkalommal nagyjából annyira figyelnék rá, mintha azt mesélné, hogy tegnap este XY valóságshow-ban miről beszélgettek a szereplők. És ha én is fontos vagyok neki, akkor ezt észreveszi, tudomásul veszi, és elfogadja.

De mivel ez összeegyeztethetetlen azzal, hogy ő erről akar beszélgetni, meg a gyermekeit ebben a szellemben szeretné nevelni, akkor minden rosszindulat nélkül azt mondom, hogy teljesen feleslegesen rabolnánk egymás idejét.