Miért ugyanazok az emberek kampányolnak a legjobban a szexrobotok ellen, akik az inceleket is utálják és tagadják a problémájuk létezését?

"Ugye nem várod el, hogy egy ilyen hasadra ütve kiagyalt hülyeséget érvként egyáltalán számításba vegyek?"

Ugyanolyan hasra ütés szerű az is, hogy szerinted az őskorban minden ugyanígy lenne. Teljesen más közeg, és nem mindegy hogy milyen körülmények között nősz fel. Mondok akkor rá egy példát: fogságban tartott tigris vs vadonban élő tigris. Ahhoz alkalmazkodik amelyikben él.

"Ez a sztorid is pontosan tükrözi a te szelektív látásmódodat. Nem véletlenül barátkozol te pont ilyenekkel."

Fenntartom a lehetőségét, hogy én vonzom be a rossz embereket, de hogy ilyen mennyiségben az már kicsit túlzás.

Tudnék mesélni olyan párkapcsolati történeteket nektek a kis jó tanuló, szeleburdi, szürke kisegér lányokról akik itt is szoktak kérdést kiírni, hogy miért nem találnak normális férfit, hogy el sem hinnétek. És nem, nem kell instapitsának lennie ehhez. Én ezt látom, ezt jelentem ki, de mindenki tagadja. Nem tudom mit lehet ezzel kezdeni akkor.

"Szerintem meg a legtöbb incel nagyon is jól látja azt, hogy mi folyik a világban, milyen a társadalmi felosztás, és milyen férfiakat választanak a nők döntő többségben"

Persze, egyertelmu. De en pl. nem tudok azonosulni azokkal a dolgokkal, amiket a nok preferalnak parvalasztaskor. Vagyis nem akarok beallni a sorba (haracsolas, meno diploma, bulikazas, tivornya, belott sero, mindenfasszameno), mert kb. leokadnam magam, ha ilyen lennek. Szoval mi incelek is tudjuk a megoldast, de kosz nem.

(Azt zarojelben jegyzem meg, hogy a nok verig vannak sertodve, hogy "a nok", de termeszetesen az o nezopontjukbol pedig siman mehet "a Zincelek". Tehat itt is latszik a szalka-gerenda effektus, illetve a hires noi szeretet, gondoskodas es empatia. Ugye annak pozitiv a megitelese, aminek jo a sajtoja. Hat az inceleke nem kulonosebben jo 🤣 haha.... Viszont a nok pont emoge az angyali aura moge bujva hajigaljak a ganet. Mint ahogy a mokus es a kisnyuszi is pozitiv megitelesu, aranyos allat, jo sajtoval, mert azt nem irja a Pravda, hogy milyen mezogazdasagi karokat okoznak az ultetvenyeken 😆 )

35F incel

"Tudnék mesélni olyan párkapcsolati történeteket nektek a kis jó tanuló, szeleburdi, szürke kisegér lányokról akik itt is szoktak kérdést kiírni, hogy miért nem találnak normális férfit, hogy el sem hinnétek. És nem, nem kell instapitsának lennie ehhez."

Akár az apácákról is mesélhet bárki olyan sztorikat, amiből kiderül, hogy valójában ők is büdös k...ák, ha direkt erre van kihegyezve, mert az a mániája, hogy minden nő csak k...a lehet és aki nem az, arról is be lehet bizonyítani, hogy az.

Én pl jó tanuló, visszahúzódó, "szürke kisegér" lány voltam és vagyok a mai napig is, bár azt nem hiszem, hogy "szeleburdi" lennék. Tettem már fel kérdést itt, konkrét kérdést, nem rinyálást, hogy "miért nincsenek normális pasik?". Instapitsa sem vagyok, ugyan használok instagramot, de nem arra, hogy magamról tegyek fel képeket. Szerintem kb 90%-ban a saját hibám, hogy nem találok magamhoz illő férfit. Egyrészt azért, mert én sem tanultam meg emberi kapcsolatokat kialakítani gyerekkoromban. A szüleimnek nincsenek és soha nem is voltak barátaik, nem jött át hozzánk soha senki, mi sem mentünk másokhoz, csak a szűk családommal töltöttem az időm nagy részét. Általános iskolában engem is az öngyilkosság határáig baxxtattak, először csak egy tanárnő, utána pedig az osztálytársaim is. Gimnáziumban már nem piszkáltak, de nem igazán kerestem a társaságot (és emiatt parkapcsolati téren is nulla tapasztalatom volt és van a mai napig, még csak nem is csókolóztam soha), egyrészt azért, mert végre fellélegeztem, hogy senki nem bánt, másrészt azért, mert attól féltem, hogy ha megismernek, akkor ők is bántani fognak. Leérettségiztem egyedül, egyetemre mentem egyedül, nagyjából ekkor jutottam oda, hogy jó lenne már egy kapcsolat. Viszont itt jöttem rá, hogy én erről már lemaradtam, és valószínűleg ezt soha nem fogom tudni bepótolni. A fiú szaktársaim egy részének már évek óta tartó párkapcsolata volt, a másik részüknek pedig esze ágában sem volt megállapodni, csak kaladokat kerestek, akik pedig idővel kapcsolatot szerettek volna, azok sem a sarokban egyedül üldögélő csajra voltak kíváncsiak, hanem a hónapok óta jó haver csoporttársnőjükre. Netes ismerkedés során a férfiak nagy része egy "jó a melled" kategóriájú tahó, akire felesleges időt és energiát pazarolni, másrészt előbb-utóbb a normálisabbakat is zavarja, hogy nem tudom, hogy kell "flörtölni" (mert még sosem tettem és velem sem tette senki), ha pedig nem flörtölök velük, akkor engem is ugyanúgy betesznek a "friendzone"-ba, mint ahogy a férfiakat is, mert senkinek nincs kedve egy 13 éves tinilány szintjén álló nőre pazarolni az idejét.

Szóval két út közül választhattam: 1. A "minden férfi szemét, csak azért nem kellek nekik, mert mind buta instapitsát akar, senkinek nem kell egy értelmes/normális/rendes/stb nő" (ez kb az incel mentalitás női megfelelője), és a 2., Az "egy darab sz#r vagyok, sosem kellek majd senkinek, mindenkinek jobb, ha nem velem van kapcsolatban, jobb is lenne, ha meghalnék". Gimnázium óta, mikor az ismerőseim, osztálytársaim elkezdtek inkább az újdonsült barátjukkal/barátnőjükkel lógni helyettem és rájöttem, hogy valójában senki nem kíváncsi rám erősen a második út felé hajlottam és hajlok a mai napig is (nem mondom, időnként az 1. felé is kacsintgattam, de azt sosem éreztem igazán a magaménak). Nagyjából mostanában, 4 évvel érettségi után jutottam el oda, hogy kezdek *reális* önkritikát gyakorolni, tudok nevetni magamon, nem veszek minden másoktól érkező kritikát bántásnak, egy reális önképet kezdtem kialakítani és dolgozom azon, hogy olyan tulajdonságokat alakítsak ki, amilyeneket elképzeltem magamnak. Nem görcsölök már azon, hogy x éves koromig össze kellett volna jönnöm valakivel, nem keresek görcsösen kapcsolatot (de még barátokat sem), nem okoz bennem szorongást, ha elképzelem, hogy örökre egyedül maradok (sőt, jelenlegi állapotomban ez lenne az ideális élet). Szóval szerintem az inceleknek is az lenne a legcélravezetőbb, ha befelé fókuszálnák a figyelmüket, nem a kívülről jövő visszajelzések és mások által kialakított sémák és prekoncepciók által határoznák meg magukat és másokat, hanem reálisan látnának.

43-as, követtem a beszélgetéseteket.

[link]

Ez a kép mindent elmond. Nem kell pofa semmihez, bármit lehet, és ez ide vezetett. Ez van most, és ennél csak rosszabb lesz. Attól h nem a 80% alsó férfirétegbe tartozom, attól még ez igaz (tapasztalat).

"Az incelek nem azért "feleslegesek", mert a csúnya gonosz nők összefogtak ellenük és megesküdtek, hogy nem kérnek belőlük, pedig egyébként semmi gond nincs velük, hanem azért, mert épeszű embernek nincs szüksége egy mélyen frusztrált, mentális beteg párra, ha egyébként lenne olyan is, aki nagyjából normális."

Az előző hozzászólásodhoz (ha te vagy az a 84%-os is).

Ők azért lettek ilyenek, mert a férfiak 80%-ba tartoznak, s a képen nekik nem juthat semmi, mert minden lány madamnak érzi magát, s az jön le a mondandódból, hogy ne is jusson nekik élvezet, mert értéktelenek.

ennyi.

"Szóval két út közül választhattam: 1. A "minden férfi szemét"

"2., Az "egy darab sz#r vagyok"

Ha az elsőt választanád én teljesen megérteném. Sőt, okom se lenne magamra venni a "minden férfi" kezdetű mondataid, mert én nem vagyok olyan akiről szó lenne. Ez a nagy különbség, hogy a nők ennek ellenére mindent magukra vesznek. Tehát biztos érzik, hogy van benne igazság, különben nem vennék magukra.

A kommented többi része meg lényegében ugyanaz amiről én is beszéltem. Az élet rossz, igazságtalan, sz.r. Sokan megszívják, igen nők is, pl te is. Ezek szerint annyi a különbség, hogy az incel nem magát, hanem a világot okolja, de igazából az alapján amit írtál te is beláthatod, hogy jogosan. Szerintem ez ritka esetek egyike, amikor ha a kacsa nem tud úszni, akkor bizony a víz a hülye (tehát a világ). Te sem vagy hülye, mégis ilyen sorsa jutottál a világ miatt.

Egyébként nem hiszem, hogy az inceleknek ne lenne önkritikája. De azt nyilván nem fogják kiteregetni. Valamint ha meg is teszik (volt itt többször is, hogy a saját hibáikról írtak), akkor is ugyanúgy a lepontozást meg a "ne ríjál" szintű elnyomást kapják. Ergo az sem felel meg, ha valaki kiírja magából a saját hibáit, mert ugyanazt a reakciót kapja mintha mindenki mást hibáztatna. Sehogy se jó.

Tény hogy az önfejlesztés és a stb. fontos dolgok, pl. hogy legyen önkritikája az embernek, mint írtad is, hogy neked kezd lenni. De egy ember nem az önkritika hiánya miatt lesz incel. A macsócsávónak aki falja a nőket szerinted van önkritikája? Dehogy van, ő képzeli magát a világ legfszább csávójának, aki bárkit megboxolna és neki aztán nem szólhat be senki. Vagy van lelkiismerete? Dehogy van, megdugja a nőket aztán eldobja őket. Vicc az egész, hogy ez a világ hogy működik.