A szüleivel élő férfiak fogyatékosnak számítanak a nők szemében?

Szerintem 30 fölött illenék külön lakni, vagy minimum tudjak róla, hogy már gyűlik az önrésze egy lakásra, és nem csak elveri az egész keresetét, mert ilyen emberrel nem lehet családot tervezni. Nekem az is elég lenne, ha komolyra fordulna a dolog, hajlandó lenne közös albérletbe költözni.

Én is albérletezek lányként, lassabban gyűlik a lakásra, de inkább ez, mint a szüleimmel lakni. Persze nálunk vannak családi problémák.

31F vagyok.

Testvéreim elköltöztek. Nekem mérnöki végzettségem van. Anyukámmal élek vidéken. Nálunk a család totál normális. Mindenki segít mindenkinek. Csak és kizárólag a spórolás végett élek még itt mivel így nagyon sokat meg tudok takarítani. Amit kell besegítek így nem full mamahotel. Ha lenne barátnő természetesen nem ide szeretném hozni hanem vagy albiba vagy veszek egy lakást/házat amit szintúgy közös döntés alapján hoznám meg hogy mindenkinek jó legyen.

Az ingatlan árak az egekben... 40 éves koromban meg nem szeretnék már albérletet. Nem érdekel ha valakinek ez nem tetszik. Akkor nem jövök össze vele és kész. Nem mindenki olyan szerencsés hogy a szülei be tudjanak segíteni egy saját kis kuckóba hanem egyedül kell megoldani. Most ilyen a világ.

Sokak számára igen sajnos. De nem értem ez miért baj, hiszen teljesen logikus.

Pl. az én esetemben is. Nincs párom, abban a városban élek, mint a szüleim, itt dolgozom. Minek költözzek el egy albérletbe? Csak, hogy elmondhassam, nem "mamahoteles" vagyok?

Félreteszem a pénzt és spórolok a lehető legtöb dolgon és tervben van a ház/lakás vásárlás. Viszont pénzem lenne elköltözni albérletbe, de egyedül fölösleges. Ha esetleg lesz egy párkapcsolatom ÉS eljutunk oda, hogy az összeköltözést fontolgatjuk, akkor semmi akadálya nem lenne a dolognak.

A másik dolog, hogy mivan ha nem ebben a városban találom meg a párom, mi van ha ő nem itt akar majd élni, teljesen más tervei vannak. Akkor miért vegyek EGYEDÜL itt egy lakást/házat, ha utána úgysem fogom használni. Kiadni ki lehet, de van aki pl. falusi, ők hogyan adják ki? Még eladni is nehézkes, főleg ha nem felkapott térségben van a település.

Egyébként meg a gyűjtögetéssel is az a gond, hogy gyorsabban értéktelenedik a Ft, mint amilyen ütemben gyűlne megtakarításként...

Tapasztalom hogy vannak, akiknek kardinális kérdés a "otthon laksz?" "szüleiddel élsz?". Igenleges válasz esetén sunyi eltűnés, majd a kérdésre hogy mi a baj, "semmi-semmi, fogok még írni" válasz jön.

Azt várnák, hogy az ember ne tudjon semmit félretenni, albérletben minimum kétszáz ezret plusz rezsit tapsoljon el minden hónapban, de legalább mondhassa: "albérletben élek, én aztá' nem otthon ám!".

Szobabérlés esetén (ami ugye olcsóbb) meg a "szobatársaid ott vannak, hogy menjek oda, de gáááz" mondat jön.

Előző: ezek mind csak feltételezések és előítéletek.

Honnan tudod, hogy aki otthon lakik, miért lakik otthon és hogy ezáltal mennyi megtakarításra tudott szert tenni? Netán ezt is megkérdezed?