Féltékeny vagy a "boldog párokra"?

Esni* kihozta*

Fáj látni őket. Nem vagyok egy irigy ember, nem mástól sajnálom, de nem esik jól, hogy nekem nem lehet benne részem. Se a jóban, se a rosszban. Én nem számíthatok igazán senkire, helyettem nem lesz erős senki, ha nekem nem megy, a pornóba menekülök, ami egyre jobban tönkre tesz, és este egy nagy lila párnához bújok oda, ha szeretetre vágyom. A barátaim eltávolodtak, mióta párjuk van, és kikerülhetetlen téma a családban, hogy miért nincs párom még mindig, ami rettenetes érzés. Sorolják a nagy lehetőségeket, hol lenne érdemes próbálkozni, és meg se védem már magam, mert nem értik meg, hogy ez nem úgy működik, hogy leszólítok valakit. Fájdalmas érzés, utálom is magam érte. Aztán már a programokra is hozzák magukkal a párjukat, egyre többször.

Valahogy nem tud érdekelni. Inkább fiatal koromban voltam irigy, most már nem.

Nekem az a kedvencem, hogy van egy ismerősöm, akinek egy hónappal ezelőtt volt egy hatalmas, igaz szerelme, élete értelme stb. Na megneztem ma az oldalát és már egy hete más az őszinte, mély, igaz szerelme 🤣🤣🤣🤣🤣 szóval nekem kB ennyit érnek..