A saját megítélésetek szerint ti miért vagytok egyedülállók?

Sokáig voltam egyedül, már múlt időben, de ezért úgy gondolom válaszolhatok. Ha nem akkor csak görgess tovább nyugodtan.

Okok: csúnya arc, túlsúly, félénk és elég antiszociális vagyok, valamint az ítélőképességem sem valami jó. Olyanoknak is bizalmat szavaztam akiknek nagyon nem kellett volna.

Eleve későn kezdtem ismerkedni intenzívebben, 19 évesen. Azt hittem nekem is majd jön, mint a többi lánynak. Nem így lett, mivel nem nézek ki jól, így nekem kellett tenni érte, nem jött magától. Még akkor lett is kapcsolatom, de 1 éven belül kiderült mindkét esetben, hogy szarul választottam. Később már, 2 év teljes kihagyás után már semmi komolyabb nem alakult ki, csak próbálkozásaim voltak.

Mit tettem ellene, hogy megváltozzon a helyzet?

Először is nem adtam fel a próbálkozást, ez volt a legfontosabb. Ha ez nincs, a mai napig egyedül lennék, ha csak a csodára vártam volna.

Aztán önvizsgálat!!! Ez is nagyon fontos! Magamba néztem, hogy mi az amit én elrontok, mit csinálhatnék máshogy, és ezen igyekeztem változtatni. Ez után másképp álltam hozzá a párkereséshez. 2 hónappal később, 24 éves korom elején sikerült végre magamhoz való társat találni. Azóta össze is házasodtunk:) 30N

Mert még olyan férfi nem született a világra, aki elég jó lenne hozzám sorry.

25L

Mert állandóan úton vagyok, 10 év alatt a hetedik országot amortizálom (most németország, de itt is országszerte dolgozok). Állandóan úton vagyok, nomád körülmények ( kocsibAn alva), így esélyem sincs kapcsolatra.

Nár anyagilag nagyon megéri, de ez nem élet..

Két év múlva akarom a féket behúzni

33/f

Utolsó én lennék a helyedben!

Minden álmom, hogy körbeutazzam a világot, de legalábbis Európát.

#44 vagyok.

Van munka, lehet jönni!

Elsősorban építőipar...