A nőknek általában miért fontos, hogy a férfi társasági típus legyen, azaz sok haverral, ismerőssel rendelkezzen, sokat menjen ide-oda bulizni, stb?

Legtöbbjüknek kell a pörgés, és abban is van valami, amit te írsz, miszerint a sikeresség, ill. egész pontosan a népszerűség fokmérője lehet a kiterjedt szocializáció.

Csak hát ez sem megy egyik napról a másikra.

Szerintem nem luzer de valoszinuleg jobbak a szocialis keszsegei egy baratkozosabb szemelynek ami kapcsolatban is jol jon.

Egyebkent nem kell sok haver es allandoan jarkalni veluk se kell, de nem art, ha azert nullanal tobb van.

- jó, ha vannak ambíciói, akar valamit az életben, és tesz is érte

- ha másokkal jól kijön, akkor lehet rá számítani, hogy nektek is könnyebben megy együtt

- tökjó új embereket megismerni, a másik társaságával is elmenni együtt valahova, így változatosabb

- otthon kevesebb dolgot lehet csinálni

nem tartozik ide, hogy mennyi facebook-ismerőse van vagy hány emberrel veszi körül magát, akiket nem is különösebben kedvel.

" a nők logikája szerint" - hagyjuk már ezt, önáltató szöveg.

"Tehát lényegében a szociális státuszunkat mérik fel ez alapján" - nem, illetve ezzel a kijelentéssel nem is értem, mit akartál hozzárakni a kérdésedhez. mindent meg lehet fogalmazni így is, úgy is. nem mindenki úgy gondolkozik, mint egy ügyvéd vagy könyvelő.

Számomra nem fontos. Más értékrenddel rendelkezem, tehát számomra a bulizás nem jelent semmit.

Egyébként ha nem vetted volna észre, ez csak felszínesség, hisz se a haverban, se az ismerősben nem bízol meg 100%-ban, és nem ők a legjobb barátaid!

A barátok minősége a lényeg! Ha van egy-kettő, de velük vagy jóban rosszban, tehát 100%-os bizalom, az a valami, nem a felszínes haverság!

Számomra az a fontos, hogy pl. a pasi szeressen menni sétálni, tehát úgy legyen aktív, hogy haverok nélkül. Mert ha mondjuk jó idő van, akkor ne a gép előtt akarjon punnyadni, hanem menjünk ki a természetbe sétálni vagy esetleg túrázni.

Ne kínok kínja árán akarja megmozdítani magát.

Ez egyénfüggő. Én otthonülő nő vagyok. Nem szeretek társaságba járni. A bulizós, társaságba járó emberek, akiknek folyton mehetnékje van, rettenetesen fárasztóak számomra. Soha nem jönnék össze ilyen férfivel.

A férjem is otthonülő, így nagyon jól megvagyunk. Ez nem jelenti, azt, hogy soha nem mozdulunk ki, de ha megyünk valahová, az 95%-ban olyan hely, ahol kettesben lehetünk, vagy legalábbis nem kell másokkal beszélni (füvészkert, mozi, ilyesmik...).

Nyilván ha eleve bulizós, mindenhová társasággal járó nőket kérdezel, akkor ők pörgős társat szeretnének. Nem azért, mert az hú de magas státuszú, hanem mert különben unják mellette magukat.

Erre az evolúcióra gondolsz?

[link]