Nők és férfiak alapvetően ellentétes állásponton vannak az alábbi témában. Szerintetek mi az igazság?

Tudni kell leszállni a dölgött lóról. Az a baj, hogy általános szabályokat akartok gyártani erre, de nincs. Lehet férfi és nő között több is barátságból, de az a barátság nem szánalombarátság, hanem egy közös baráti kört jelent, egy barát barátját, akivel eleinte nem nyomultatok egyből egymásra... Kitartónak lenni sem azt jelenti, hogy valakit visszautasítok, az meg értetlenkedik meg erőlteti, hanem hogy érdeklődik irántam és tesz "értünk", nem pedig nekiáll játszmázni, meg ezt a közeledemtávolodom szart tolni.

N

Igen itt többen jól írták. Az hogy ismerem az illetőt nem egyenlő azzal hogy a barátom. Számomra a másik pont értelmezhetetlen. Nem tudom milyen kitartás kell a randizáshoz hacsak a nő nem játszmázik. Én ha nemet mondok ne akarjon küzdeni meg kitartani a pasi mert komolyan gondolom hogy nem.

Persze az esetek egy elenyésző számában barátok jönnek össze de ez szerintem túl ritka ahhoz hogy "törvényt" vonjunk le belőle. A nők többnyire hamar eldöntik ki érdekli őket "csak" mint ember és ki az akit mint férfi szeretnének megismerni. Nekem egy barátom se jutott semmire aki bepróbálkozott viszont annyit elértek hogy már nem keresek fiú barátokat.

Lényeg a lényeg szerintem a pasik jól gondolják ezt.

"azt mondják, szeretik, ha egy férfi kitartó, nem adja fel, nagy küzdőszellemmel veti bele magát az ismerkedésbe, randizásba"

Ez jó meglátás, viszont miért is kéne ennyire küzdeni? A mai nők értéktelen szemetek egytől egyig, kivétel alig akad, a kitartó küzdelemért cserébe pedig a pinán kívül semmit sem kapunk, amit viszont jóval kevesebb küzdelem árán megkapunk egy prostitól is, ráadásul egy nagyon fullos, gyönyörű, kifogástalan testbe csomagolva.

Azt hiszem, hogy a nőknek kéne valami többet kínálniuk itt, hogy megérje küzdeni.