Tényleg felszínes lennék, amiért 175 alatti pasikkal elvből nem ismerkedek?

Egyetemista 162 centis lány vagyok. Régebben voltak alacsonyabb pasijaim (velük is azért jöttem össze, mert jóképűek voltak), de már jó ideje szigorúan min. 175 (de lehetőleg inkább 180) fölötti pasikkal randizok. Nem tudom mennyire van köze hozzá, de mindegyik alacsonyabb exem nagyon rossz volt az ágyban (értsd.: kicsi volt a pénisze) és ezen a téren a magas férfiakkal sosem lőttem mellé, mert mindegyiknek nagy volt és most lehet szapulni, de nekem ez igenis fontos szempont egy kapcsolatban, mert eddig mindig csak az átlagnál nagyobb méretet élveztem csak. Az sem utolsó szempont, hogy a magasabb pasikhoz sokkal érzékibb odabújni, míg az alacsony exeim mellett már a kezdetektől volt valamiféle feszélyezett érzésem és nevetségesnek éreztem magamat. Jelenleg szingli vagyok - már lassan fél éve -

és a barátnőimtől folyamatosan megkapom, hogy miért fontos nekem a magasság meg hogy egy idealizált szexisten latin macsóra vágyok (pedig ez nem igaz) és már a fentieket is elmondtam nekik, ami miatt csak hüledeztek. Mondjuk az ő esetükben tökéletesen igaz a "bort iszik, vizet prédikál" mondás, hiszen mindegyikőjüknek +185 magas jóképű, sportos pasija van miközben egyik sincs 170 fölött, szóval ennyi erővel nekik sem lenne indokolt. De már a rokonoktól is megkaptam a válogatós szöveget mire néhányuk felszínesnek bélyegzett. Nem tehetek róla, ha rosszul vagyok a kisemberektől, akik sosem tudtak még csak kielégíteni sem, nemhogy komoly érzelmi kapcsolatot nyújtani. Légyszi normális hangvételű kommenteket írjatok, elnézést ha esetleg a nyers őszinte véleményemmel valakit megbántottam, de remélem kapok néhány objektív releváns választ. Köszi!