A zárkózott félénkebb férfiak ellenszenvesebbek a nőknek?

"Te is viszonyítassz valamihez."

Csakhogy sohasem egyetlen valamihez, drágaság. Csomó véleményt láttam, tapasztaltam, aztán a saját értékrendem és megérzéseim alapján, mondjuk úgy, átlagoltam, bár ez, ahogy itt most leírtam, egyáltalán nem pontos leképezése a valóságnak, csupán hevenyészett körülírása. Ez a nagy különbség köztem meg köztetek. Egy vélemény nem vélemény. Egy viszonyítási pont nem viszonyítási pont.

"Tényleg fóbia, szociális fóbia, és még más ehhez köthető probléma is sajnos."

Kemény és kitartó munkával a szociális fóbiából igenis ki lehet mászni. Úgy őszintén, te tettél erre valaha is ÉRDEMI erőfeszítést?

"megfigyeltem ezt a kettős mércét"

Kettős mérce az, amikor ugyanaz az ember vagy csoport máshogy ítél meg valakit annak függvényében, hogy ki ő.

Az nem kettős mérce, hogy a nők es férfiak máshogy értékeknek valamit.

#27 Ezt hogy kell érteni, hogy idősen csajozna valaki, aki addig nem, pont akkor, amikor már nem vágyik rá?

Én úgy értettem, hogy ha nem vágynék nőkre, akkor könnyebb lenne az életem, mert nem szenvednék ennyit a hiányuktól. Mi az, hogy ne rinyáljak, nekem ez vélemény leírása, nem kötelező olvasni!

#22 Nem lehet belőle kijönni, a súlyos fokozatúból. Ha ez lehetséges lenne, már régóta nem lennék ilyen.

#28 Nem vagyok abban biztos, hogy te tényleg visszahúzódó vagy-e, meg félénk. Vagy maximum enyhén vagy az. Hogyha igazán az lennél, akkor értenéd ezeket az általad felsorolt dolgokat.

Hogyha valaki nem ismer téged és meglát valahol, megtetszel neki, de fél attól hogy megszólítson, akkor jobb híján csak figyelget, követ, mert bent ragadt ebben a helyzetben. Szeretne minél többször látni téged, de odamenni nem mer hozzád, így jobb híján követ, ami számodra talán azért furcsa, mert az ember tudat alatt valamiféle bűnözőre asszociál. De ennek pont az ellenkezője az igaz, az ilyen magunkfajta emberek félnek megszólítani a nőket, meg igazából nincs is hol megszólítani. De ha meglátunk valakit, aki tetszik, akkor nyilván legalább szeretnénk őt minél többet látni, ha már nem merünk hozzá odamenni.

Ilyen egyszerű ennek a logikája, és ezért kérdőjelezem meg azt, hogy te valóban ilyen vagy-e, mert hogyha az vagy, akkor nem kéne furcsának tartani ezt az egészet. Bár a részleteket azokat nem ismerem.

Aki meg alig mer otthonról kimozdulni, az komolyabb szociális fóbiás, úgy mint én. Bár nálam ahogy írtam korábban, más dolgok is bezavarnak, de a fő gond az ez.