Elvált szülők, ti mit éreztek amikor olvassátok a legtöbb mesét és abban apuka, anyuka, gyerekek szerepelnek legtöbbször, mint boldog család?

Ha van egy csöppnyi eszed, akkor a saját elbaltázott életed miatt nem fogod elkezdeni már a gyerek gyerekkorában elkezdeni tömni a fejét azzal, hogy csonka családban élni milyen k.rva jó, és hogy az a természetes.

Mert a kérdésedből az jön le, hogy NEKED szarul esik látni más boldogságát és teljes családját. Oké. Elfogadom. De ez nem jogosít fel arra, hogy már eleve egy félrecsúszott családmodellt mutass be követendő példaként a gyereknek.

A család igenis apukából, anyukából és gyerek(ek)ből állnak. Ne a hülyeségre neveld a gyereked, van defektes, lelkibeteg gyerekből a hülye szülők miatt így is elég.

Engem nem zavart anno,amikor gyerek voltam.

Neked pedig lehet még szerelmed, akivel együtt nevelheted a kicsiket!

Van apukájuk, csak nem élünk együtt. Találkoznak is rengeteget, nem csak kéthetente. Apa is családtag továbbra is, csak mi nem vagyunk már pár. Nekem van másik párom, vele egy csomó élmény ugyanúgy megélhető. Apával egy csomó másik szintén.

Az én apám 8 éves koromban meghalt. Volt egy nem velünk élő, különleges, imádnivaló pótapukám, aki kárpótolt. A mesékből annyi jött le, hogy a mi családunk más, de nem zokogtam végig éjszakákat emiatt.

Ajánlom a Lilo és Stitchet, ha már mese, nem csak a különleges családoknak, de neked is, kérdező! 🙂