Mit lehet tenni egy ilyen helyzetben?

Azt hiszem ez a mindig az kell, ami nincs helyzet.

Ha visszakapod a családod, megint jön majd a nyugi kell és jó szex érzés, aztán lelépsz, majd dobod az újat, mert mégiscsak a család kell...

Komolyan mondom, lassan már sajnálni foglak. Igaziból te azt sem tudod, ki iránt mit érzel. Azt hiszed, szerelmes vagy a barátnődbe, de simán tudsz vele szakítani. Szeretnél szerelmes lenni a feleségedbe, úgy, mint régen, de ilyen meg nincs. Te is tudod, a szerelem eltart egy-két évig, aztán jó esetben lesz belőle mélységes szeretet, tisztelet, valami olyan ragaszkodás, amitől nincs többet te meg én, hanem mi van. Ezért buta döntés egy új kapcsolatért eldobni a régit. Ha nem működik egy házasság, vagy bármilyen kapcsolat, nem szabad egy másikba ugrani. Egyedül kell végiggondolni, hogyan tovább. Gondold át, te mit éreznél, ha a feleséged teszi ugyanezt veled.

Hogy mit tegyél? Én elszólnám magam a helyedben, hogy már egyedül vagyok, de nem nyomulnék. Hagyd az indulatokat egy kicsit elülni. Menj a gyerekekhez látogatóba, próbálj a feleségednek segíteni, de csak ha szükség van rá. Inkább barátkozni próbálj, mint udvarolni. És ha nagy szerencséd van, talán kapsz még egy esélyt. Mert az elég fura lenne, ha a nejed mindent úgy fogadna el, ahogy te szeretnéd. Ha akarod elhagyod, ha meggondolod magad, visszafogad. És azzal, hogy nem áll rendelkezésedre amikor csak akarod, talán elindul benned valami, hogy minden egyes nap jobban szeretnél újra vele lenni. Hidd el, ha most simán visszamennél, te sem éreznéd a súlyát a dolognak. (Ha tényleg egy normális pasi vagy, aki csak hibázott egy nagyot, akkor drukkolok neked, nektek!)

Tudod, egy ilyen fontos kérdésben én nem mások véleményére lennék kíváncsi, hanem eldönteném saját magam hogy mit akarok. És ha egyszer eldöntöttem, akkor végigcsinálnám.

Sok szerencsét, én drukkolok neked és a feleségednek!

Kérlek írj ha már megvan a végeredménye a dolgoknak!

És én is sok sikert kívánok...

Kedves kérdező,

Tisztára olyan állapotba vagy, mint az apám.

De nekünk anya mondhatta h apa ilyen volt meg olyan olt, de nem hittük el!!! Mostmár öt éve váltak el és én rengeteget sírtam emiatt. Csak itt az van, hogy anyám kavar egy hapekkal és már közös gyerek is van...olyan összetűzések voltak, hogy húha...na mindegy. SZóval ha jó apuka voltál, akkor biztos, hogy vissza fognak fogadni, egy év még nem olyan vészes. De ahhoz, hogy szeressenek a gyerekeid(kortól függ) venned kell nekik cuccokat...felhívni őket...elvinni mondjuk a nagyot plázába, a kicsit játszóházba a középsőt meg mittudomén...cukrászdába.:) A feleségedet illetően, ha valami olyat tesztek, ami belsőből jön és nagyon meghat titeket, akkor újra szeretni fogjátok egymást. Ne hagyd veszni, jól tetted, hogy szakítottál a barátnőddel. Szóval úgy állsz, hogy a feleséged iránt semlegesek az érzelmek. Akkor csak úgy, ahogy mondtam. Ha már barátok vagytok, egyszer úgy ,,véletlenül" tedd a csípőjére a kezed és egy kicsit simogasd meg. Ha nem utasítja vissza, akkor nyert ügyed van.

Ez olyan romis történet lehet még :) Nagyon remélem, hogy sikerül...Komolyan ez olyan mint egy film és a végén úgyis úgy lesz, ami neked a legjobb az életben.

Egy fiatal lány.