A volt férjem beperelt, mert szerinte nem a gyerekekre költöm a gyerektartást. Milyen számlákat lehet ilyen esetben bemutatni a bíróságon?

Teljesen igaza van annak, aki azt írta, hogy NEM kell annyit hozzátenni a gyereket nevelő szülőnek pénzben, mint annak, aki a tartásdíjat fizeti. Egyrészt mert valóban természetben látja el a gyereket, és ha ezt forintosítani akarnánk, bizony szép összeg lenne a bejárónő, tanárnő, ápolónő, bébiszitter stb. óradíja. Másrészt pedig ha ragaszkodnánk a fele-fele megosztáshoz, akkor sem forintban, hanem százalékban kellene, hiszen ha az egyik fél keres nettó 300-at, a másik fél pedig 100-at, nehogy már ugyanannyit kelljen a gyerekre költeni. Ez akkor sem lenne így, ha közös háztartásban élnének, mert a kettőjük fizetéséből lenne ellátva a gyerek.

Rezsi... bizony, beleszámít, hiszen én pl. két gyereket nevelek, ha egyedül lennék, elég lenne egy garzon, így viszont fizetem a két és fél szobás lakótelepi lakás rezsijét, amiből pl. ebben a hónapban csak a fűtés 44.000.- Ft volt. Ha meg egyedül vagyok, elég egy garzon, amit pl. 18 fokra fűtök, mert én nem rúgom le a takarót, de ezt egy gyerek esetében nem tehetem meg. Nyilván többe kerül a víz is, hiszen egy zuhanyozás ugyanannyi a gyereknek is mint a felnőttnek. Mosás: lehet, hogy kisebbek a cuccaik, de a gyerekekre jóval több ruha kell, hiszen míg én jó esetben nem eszem le magam, nem sározom össze a nadrágomat, egy gyerek igen. A gyereket nem etethetem moslékkal, neki kell a gyümölcs, a tejtermék, akkor is, ha magamnak nem veszem meg. Neki gyakran kell új ruha, cipő, nekem nem. Neki kell tankönyv, tanszer, játék, nekem nem. Nekem elég lenne kisebb tv előfizetési csomag, a gyerekek miatt a nagyobb kell. Egyszer kiszámoltam - mivel a nagyobbik fiam apja közölte, hogy ő nem fizet tovább gyt-t, ha a kölök leérettségizett - a gyerek havi eltartása kb. 90.000.- Ft. Ebben benne van a havi rendszeres kiadás (rezsi (30.000.-/fő, kaja 30.000, higiéniai felszerelés, zsebpénz, stb.) és az éves szintű kiadások (ruha, cipő, iskolai cuccok, szórakozás, gyógyszer, számítógéphez cuccok, stb.) 12 hónapra leosztva, ill. azok a kiadások, amik nem évente jelentkeznek, de minden évben van valami, pl. új bútor, tapétázás, festés, parketta, hiszen a normális körülményeket biztosítani kell a gyereknek is. Nem panaszkodom, mert egyenlőre elvagyunk, de aki erről számlát kér, az elmehet a fenébe, mert akkor tényleg elé szórom a napi bevásárlások blokkjait, aztán szemezgessen, hogy abból mennyi jut a gyerekre.

Látom megint ugyanaz a vita, hogy kell-e a gyereket nevelő félnek is ugyanannyit beletennie vagy sem.

Én erre csak annyit mondok, hogy aki úgy gondolja, hogy a neki anyagiakban kifejezhető ugyanannyi értékben a gyerekre szánt idő, és ezt szembe akarja állítani a másik által fizetett pénzzel, akkor az inkább adja oda a gyereket a másik félnek, aki szívesen nevelné úgy is, hogy számára ez az idő sokkal inkább öröm mint teher.

Mert ha elkezdjük forintosítani a gyerekre szánt időt, akkor vonjuk le belőle azt, ami örömet okoz és ebből nem jut a másiknak. Ez az egyenleg egy gyerekét szerető szülőnél pillanatokon belül negatív lenne, és csak annál pozitív, akinek a gyerek semmi örömet nem okoz. Az meg jobb is ha nem neveli. Ezek után már lehet tovább gondolkodni azon, hogy vajon kell-e beletennie ugyanannyit a másik félnek is, vagy nyugodtan költheti magára a tartásdíjat is akár.

Az en ferjem 6000eurot keres (kulfoldon elunk), ha elvalnank akkor miert ne fizetne 1200 eurot? Az o gyereke is.

Persze aki 50 ezer ft ot keres az fizessen 10 ezer gyerektartast.

Kedves kerdezo, mindenrol kerjel szamlat, a ruhakrol, elelmiszerrol, mozijegyrol kezdve mindenrol es akkor majd rajon az exed,hogy nem is olyan sok a 80 ezer amit fizet. Mi a gyereknek vettunk egy kabatot most 300 euroert es az csak egy kabat....

Kedves 37-es, én azért megkérdezem, hogy ha a férjedtől kapnák 1200 euró, azaz kb. 400.000 forint gyerektartást, miközben te 100-200.000 forintot keresel, akkor te a volt férjedtől kapott pénzt mind a gyerekre költenéd? A gyerek járna szuper cuccokban, te meg olcsókban, nem vennél semmit sem magadnak abból a pénzből és magadra csak a saját fizetésedből szánnál?

...

No látod, ezért mondják egyesek azt, hogy ez akkor reális, ha az anya is hozzátesz annyit, mert mindenki el tudja képzelni a helyzetet, és ha az anya nem tudna hozzátenni annyit, akkor valószínűleg az a pénz nem a gyerek szükségleteire megy el.

"ha elvalnank akkor miert ne fizetne 1200 eurot? Az o gyereke is." - nézd, önként annyit fizet, amennyit akar:) Mivel írtad, hogy külföldön éltek, nem tudom, hogy ott ez mennyire sok vagy kevés egy gyerek havi szükségleteihez képest, Magyarországon nyilván nem ítélnének meg általában ennyit, hisz jóval meghaladja egy gyerek itthoni eltartásának szükségletét, a bíróságnak meg nem feladata, hogy közreműködjön burkolt "asszonytartásban", vagy még inkább a vagyon, eltartó-képesség szerinti házasodásra inspiráljon, igen rossz lenne a társadalmi üzenete egy ilyen ítéletnek. De újra elmondom, ez a hazai viszonyokra igaz, ott ahol éltek nem tudom, milyenek az árak, bérek, költségek.

Egyébként ez az egész gyermektartás-rendszer egy kiadós újra gondolásra szorulna, mert a jelen felállásban feszkóforrás, antihatékony, és az emberek többsége így vagy úgy de elégedetlen vele, mindenki orrba-szájba trükközik... szóval tipikusan olyan sajt, amiben több a luk, mint a sajt...