Miért akkora bűn gyerektartást kérni?

A kérdés, hogy eljut-e a gyerekhez. Legtöbbször nyílván igen, meg "nem is olyan sok az", de láttam már olyat ahol a nő gyerekeit (igen több is van, mind másik férfitól) az apjaik ruháztatták, miközben mindegyik adta neki a szokásosnál magasabb gyerektartást - amiből "anyuci" a századik pasikájáva el is ment "Horvátba" pár hétre minden nyáron. Addig "kölkök" lepasszova faterokhoz EGÉSZ NYÁRRA. Az apák meg belemennek, mert szeretik a gyerekeiket és nekik is jobb, ha ott vannak és nem a prosztó anyukkal. De érdekes módon a bíróságon előadta a mártírt.

Végül is jó taktika, dolgoznia nem kell. Háromszoros átlagnál magasabb gyerektartás és minden gyerekköltség (iskoakezdés, ruházkodás, orvosi költségek) szintén az apjaiknál, plusz segély, "csáládi", és az új "pasika" pénze "jóú" élet nulla munkával.

...és amiket azok a gyerekek az anyjukról mesélnek... Egyszer jönne rá a gyámügy.

Hagyjuk már ezt az "Ennyire nem létezik apai ösztön, ..." kérdést.

Szimplán vannak idióta emberek, akik nincsenek tisztában azzal, hogy milyen következményei lehet a tetteiknek. Nem gondoltak bele, hogy gyerekük lesz, nem tudják helyén kezelni a dolgot vagy csak nem merik vállalni a felelősséget.

Az ilyenekkel még nem érdemes gyereket vállalni és azért vannak erre utaló jelek. A védekezés 2 személyen múlik, szóval mindkettő fél ugyan olyan felelőtlen egy ilyen helyzetben. Teljesen felesleges csak az egyik félre mutogatni.

A bíróság amúgy túlnyomó részt a nőnek ítéli a gyereket, pedig nem evidens, hogy anyának megfelelő-e az adott nő. Nők között is vannak sokan, akikben látszólag nincsen meg az anyai ösztön.

Nem bűn gyerektartást kérni, de azért "gyerekvállalás" előtt erősen át kellene gondolni, hogy biztos együtt akartok-e gyereket vállalni.

Nekünk külön vàltak útjaink, 9 éves a lànyom.

Havonta 50.000 Ft,-ot utal, egyszer sem maradt ki.

Egyébként normàlis, emberi kapcsolatban vagyunk, a gyerek akkor megy hozzà, amikor csak akar.Pl. a hétvégén nàla van.Estefelé hozza haza.

Ha akkor látja egymást apa-gyerek amikor akarja és nincs a láthatással szórakozva, a gyerek nincs az "apa ellen nevelve", akkor szerintem nagyon kevesen gondolnák, hogy bűn, amennyiben gondolná valaki egyáltalán.

Ideális esetben nem is kéne, hogy ez egyáltalán felmerül jön, mint kérdés. Az ok amiért mégis felmerül, az az, hogy a kialakul helyzet gyakran méltánytalan anya, apa, gyerek felé és sajnos ez van a köztudatban.

32/f

Ki mondta, hogy bun?

Ne az ezen az oldalon hoborgo nehany nert vegyel alapul.

#4: a legtobn ferfi akar gyereket, es a nevelesukben is reszt akar venni.

Aki nem, huzzon gumit. Az ove a dontes.

Ha közös döntés volt a gyerekvàllalàs de idő közben szétmennek a szülők akkor nem az.

De ismerek olyat aki titokban màr nem szedte a fogamzàsgàtlót , hogy teherbe essen. Aztàn közölte a pasijàval, hogy becsúszott. A pasi koràbban is mondta hogy nem akar gyereket, azt is megbeszélték hogy a nő védekezik, a pàrja a bogyó felét fizette is. A pasi abortuszt akart, a nő eljàtszotta hogy nem azt nem lehet, nem akar gyilkos lenni ...stb stb marhasàg. A nő a gyerek mellett döntött, a pasi szakított, màr nem bízott a csajban, nem akart kapcsolatot vele ( érthető okokból). Ezek utàn volt pofàja a nőnek gyerektartàst kérni. Na ez egyàltalàn nincs rendben. Ha màr egyedül döntött a pasit kész tények elé àllítva, nem védekezett a megbeszéltek szerint, nem vetette el, úgy döntött felneveli, akkor tegye egyedül. Nagy pofátlansàg pénzt kérni ezek utàn. Az egy dolog, hogy a gyereknek joga van hozzà.- ezt majd kérje szàmon az anyjàn....

Na #9, ez rohadt nagy szemétség.

Nőként, anyaként írom.