Miért bámulnak ránk megvetően és ítélnek el, ha elmondjuk hogy ezt tervezzük?

Nem értem miért pörögtök sokan a home office-n, leírtam már vagy 4x, hogy akkor sincs gond, ha pár hónapig nem tudok dolgozni! Rugalmas a munkahelyem, magamnak osztom be az időmet. Megpróbálom, ha nem megy, akkor nem erőltetem és a baba fél éves korától eljövök GYED-re.

Vitatkozhatunk, hogy kinek a „kiváltsága” kéne legyen az első néhány hónap a babával, de minek… Sokan úgy vélekednek, hogy ez a személy csak az anyuka lehet, sokan meg úgy (köztük mi is), hogy nyugodtan maradhat az apuka is otthon 2-3-4 hónapos babával. Mivel mi már eldöntöttük, hogy a feleségem néhány hónap után visszamegy dolgozni és én maradok itthon a kicsivel, így nem látom értelmét annak, hogy tovább boncolgassuk a másik vonalat.. Megértettük, hogy néhányaknak elképzelhetetlen az, hogy egy apuka is elbír a babájával és ő marad itthon, rendben. Nincs ezzel semmi baj, mi más nézőpontját is elfogadjuk, de cserébe mi is elvárnánk ugyanezt. Nem azt mondom, hogy ne mondja el senki a véleményét, de ezt lehet normálisan is, nem úgy pl ahogy a rokonaink tették, sem úgy ahogy itt az 1-2 értetlenkedő válaszadó, akik közül az egyik nemes egyszerűséggel lehülyézte a feleségem, csak mert nem akar itthon maradni a babával.

„A szoptatás meg egy csoda.”

Magyarázd el ezt egy olyan nőnek, aki világ életében utálta a melleit, szex közben sem engedi tapizni, kellemetlen ha valaki birizgálja, depresszióba esett, pszichológushoz járt és meg akarta műttetni magát.. Nem mindenkinek egy csoda.

Egy biztos, én nem fogom őt „terrorizálni” és bántani emiatt, ha nem akar, akkor nem szoptat. Szerintem annyit nem ér, hogy megint visszazuhanjon a depresszióba, stresszes legyen és szorongjon miatta. Sok baba nőtt fel anélkül is, hogy szoptatva lett volna.

Tényleg rendes tőletek, hogy fel akarjátok hívni a figyelmünket különböző dolgokra, ezeket mind meg is jegyezzük természetesen. 😊 Egy dolgot viszont nem értek. Sokan hangoztatják, hogy készüljünk A, B, C….ZS tervvel is és simán lehet a baba egy 2 emberes baba is, hasfájós, sírós stb. Na már most azt nem mondtam, de mivel többen mondtátok, hogy keressünk hasonló párokat, van egy házaspár ismerősünk, akik ugyanígy jártak el, ahogy mi fogunk. Anyuka 3,5 hónapig volt otthon, aztán cseréltek. Semmi probléma nem volt, pedig a baba nagyon sírós volt, az elején hasfájós, nem maradt meg néhány percnél tovább nyugodtan, mégis megoldották és apuka is kezelni tudta a kicsit. Ők már elláttak minket jó néhány tanáccsal. Náluk a fejés nem működött sajna, így a baba a 4. hónaptól tápszeres lett.

De ha itt tartunk, hogy egy baba külön odafigyelést igényel, mondjuk úgy hogy kétemberes baba és az anyuka van otthon, akkor is „csak” egy ember van vele és egy ember látja el. Ugyanilyen alapon miért ne lehetne az apuka az az egy ember..?

Régen(régebben) sem volt 26 féle opció és terv, sok családban volt 3-4-5-6 gyerek, anyukának nulla segítség, a férj dolgozott és mégis megoldották és felnőttek egészségesen. Mi 4-en vagyunk tesók, anyu egyedül volt velünk otthon és nyilván baromi nehéz volt, de megoldotta, csodás gyerekkorunk volt. Ma meg már egyre inkább érzem azt, hogy az az új „divat”, hogy egy babával is óriási küzdelem otthon lenni és ellátni és ezt a feladatot csak anyuka tudja megoldani..

Anyósom és édesanyám pedig alig várja, hogy unokájuk legyen, tudom hogy rájuk bármiben számíthatunk majd, ha szükségét érezzük, legyen az néhány jó tanács vagy az, hogy 1-2 órát vigyáznak a babára.

Köszi még1x mindenkinek.

Én értem, amit mondtok, le is írtam hogy minden tippet megjegyzünk, köszönjük szépen. DE! Ti sem értitek meg, hogy attól még, hogy minden baba más és más, attól még valaki otthon kell vele maradjon. Mindegy, ha hasfájós, mindegy ha sírós, mindegy ha nyugodt, mindegy milyen, valamelyik szülő otthon fog vele maradni! Aki lehet anya és lehet apa is. Sokaknál ez a személy inkább az anya, sokaknál meg az apa. Nem értem tényleg, hogy miért azon lovagol mindenki, hogy mi van ha…. ha hasfájós lesz vagy ha több emberes baba lesz. Ha egy anyuka marad otthon a babával, akkor nincs ez az óriási felhajtás, sehol nem láttam/hallottam még olyanról, hogy valaki azzal érvelt volna egy anyukának, hogy de mi van, ha nyűgös, sírós lesz a baba, ha nem lesz tej, ha így-ha úgy. Mégis mi lenne? Semmi, nehezebb lesz ellátni a babát, ha nagyon sírós lesz és/vagy hasfájós lesz, de mindenki megoldja! Úgy csináltok, mintha a baba ellátására csak egy anya lehet képes…. Sok tanácsot kaptunk már, sokat olvasgattunk a témában, érdeklődünk, információkat gyűjtünk, de ettől független én fogok itthon maradni. Emberek millióinak megy a gyereknevelés, úgyis ha apa van otthon, nem hiszem hogy épp mi ne tudnánk boldogulni egy babával.

Ez bánt, hogy sokan „ledegradálják” az apukákat és képtelenek elfogadni, hogy egy apa is otthon tud maradni és el tudja látni a gyermekét. Ha egy anya marad otthon az rendben van, senki nem szól semmit, ha egy apa akar otthon maradni, egyből jön a „Mi van, ha..” és a legyen minimum 15 féle tervetek…

Én senkit nem pontoztam, se fel, se le! Az, hogy más mit nyomott, arról én nem tehetek.

Utolsó neked is köszönöm! Örülök, hogy írt olyan is, aki tapasztalt ebben a felállásban és ők maguk is végigcsinálták már ezt! :) Én is bízom magamban és tudom, hogy egy apa is képes otthon lenni a babájával és képes ellátni Őt megfelelően!