3 hetes a kislányom, ha nincs ölben, állandóan sír; akiknek sikerült leszoktatni erről a babát, hogyan csinálta?

3 hetest nem kell leszoktatni még semmiről, az a normális állapota, hogy ölben van.

4. trimeszternek olvass utàna.

Ne haragudj, de ha már most nyűg, hogy ölben van, és le akarod szoktatni róla, akkor minek szülted meg? Még csak 3 hetes!!! Neki az az igénye, hogy állandóan veled legyen, neked meg az kellene, hogy az igénye legyen, hogy egész nap puszilgasd ölelgesd.

Ha az a gond, hogy nem tudod tőle a nagyobb gyereket ellátni, akkor vegyél hordozókendőt. De az nem megoldás, hogy a kicsit hanyagolod el a nagyobb miatt.

Hiába az elütés, 3 hetes, vagy 3 hónapos mindegy. Pici még, és kész. A testközelség igénye, is ugyanolyan természetes igény, minthogy kakilnia kell. De ugye csak nem hagyod kakis pelenkába, mert neked dolgod van? Ha az egyik igényét kielégíted, a másikat miért hagyod kielégületlenül? Mert az fárasztóbb? Ez a dolgod.

Elmondom nálunk hogy volt.

A lányom miután megszületett nonstop sírt, csak akkor volt hajlandó, aludni, vagy csendben lenni, ha ölben volt. Vettem egy rugalmashordozókendőt, mert a fiamat el kellett látnom, a háztartást el kellett látnom, de a lányomat se hanyagolhattam el!!! A rugalmas kendő nem jött be. Üvöltött benne. Elmentünk hordozás tanácsadóhoz, onnan béreltem egy szövött kendőt, de az se volt jó, abban is üvöltött. Mire idáig eljutottunk már 3 hónapos volt, béreltem egy karikás kendőt, amit végre valahára hajlandó volt elfogadni, de előlhordozva nem volt jó a kisasszonynak csak csípőn. Ez az öröm se tartott sokáig, 6 hónapos volt mikor még mindig egésznap ölben akart lenni, de a karikás kendő már nem volt ínyére. Irány a hordozó klub, bérletem egy mei-tai-t, ezzel elvolt csípőn még vagy 2 hónapig, megint kezdődött az ordítás, megint mentünk a hordozó klubba, felpróbáltunk 6!!! Fajta csatost, mire a manducában hajlandó volt megülni. De az se volt jó a kisasszonynak akárhogy. Csak és kizárólag, háton tűrte, úgy, ha kiraktam mindkét kezét.

Ekkor 8 hónapos volt, 18 hónapos koráig hordoztam így. Akkor szépen lassan elkezdte magát leszoktatni, én már nem voltam menő, sokkal menőbb volt motorozni a haverjaival.

Ezt csak azért írtam le, hogy lásd be, hogy vannak sokkal rosszabb helyzetben lévő anyukák, és egy természetes igényről nem tudod a gyereket leszoktatni. Az én lányom is saját magát választotta le rólam, mikor már nem volt igénye a testközelségre.

Persze még most is néha a hordozót hozza oda a motor helyett (kB havonta 1x), pedig már 15 kg, de tudom, hogy nem azért csinálja, mert én rosszul szoktattam, vagy ő maga rosszalkodna, hanem azért, mert most bújásra van igénye.

A babák nagyon jól tudják mi a jó nekik, és ha erőszakkal próbálod a rossz felé terelni, az a kapcsolatotok rovására megy.

Nekem nagyon jó a kapcsolatom a lányommal, pedig ők elvileg apásabbak szoktak lenni, persze szereti az apját is, de ha bármi baja van, tudja, hogy anyához jöhet.

A fiamnak nem volt igénye erre, egy sima eszik-alszik a saját ágyában gyerek volt, neki az apjával jobb a kapcsolata, ő az isten, ha hazajön a munkából én már le vagyok tojva. A fiamnál testvérféltékenység se volt, teljesen hidegen hagyta, hogy anya nonstop hordozza a hugit, na a lányom már nem ilyen. Ha megsimogatok egy kutyát, már jön, bújik, hogy mégiscsak vele foglalkozzak, ne a kutyával.

A következő gyereknél se fogom másképp csinálni, ha neki is erre lesz igénye. Ez így volt jó, és ahogy a többiek is írják, olyan hamar elrepül ez az időszak amíg hagyja magát ölelgetni, puszilgatni. Kettőt pislogsz és már fiúzni/csajozni fog.

Kitartást! A kicsi volt ilyen nekem. 3-4 hónapos kortól legalább 5 percig elvolt a földön de igazán miután kúszott. De azóta is szeret ölben lenni, pedig már 2,5 éves. De most jó, hogy ilyen :)

Játszószőnyeggel vagy rezgő pihenőszékkel esetleg nyerhetsz pár percet.

De leszoktatni nem nagyon lehet. Úgyis csak sír, ha nem veszed fel.