Miért lényeges megkérdezni az anyukáktól, szopik-e a baba? Miért jó nekik ezt tudni?

A kérdésre nem tudom a választ, de a kérdés mögötti érzésekkel abszolút egyetértek és átérzem.

Szerintem borzasztóan tapintatlan dolog, a családon kívül senkinek semmi köze hozzá (max a gyerekorvosnak, a nyilvánvaló, praktikussági okok miatt). A család meg jó esetben nem kérdezgeti..

Nem tudom, hogy ez mostanában miért lett ennyire fontos kérdés, hogy a kisbabás anyukákat lépten-nyomon ezzel traktálják.

Engem 1x egy teljesen ismeretlen néni faggatott róla a templomban (istentisztelet után) hogy szopik-e még a babám.🤦🏻‍♀️🙄😃

De volt hogy a bolti eladó hölgy, vagy épp a kollegák faggattak, akikkel összefutottunk.

Lehet rossz példa de nekem valahogy ez olyan érzés, mintha azt kérdeznék mondjuk, hogy menstruálok-e éppen?

Szerintem ez az egész magánügy kellene hogy legyen. Én el is döntöttem, hogy a második gyereknél az ilyen kérdésre nem fogok válaszolni. És még lehet finoman helyre is teszem az illetőt...

engem baromira bosszant az ilyesmi.

Ha random idegen kerdezi, az engem is zavar. A multkor kislanyommal varakoztunk (1,5 eves), es egy tok idegen no szoba elegyedett velunk es kb a 3. mondata ez volt: meddig szoptattad a kislanyt?

Erre en nagy kerek szemekkel:4 honapig.

Erre o is nagy kerek szemekkel, csak mas okbol: en az enyemet anno 4 evig.

Eszembe nem jutna ilyet kerdezni senkitol.

Egyes körökben ez az ilyen "kinek van nagyobb farka"-féle versengés megfelelője anyukákra optimalizálva.

Vagy egyszerűen csak élvezi, hogy kellemetlen helyzetbe hozhat, és azon szórakozik, hogy mivel próbálod magad kimenteni a szituációból.

Vagy ezzel próbál hozzád intim közelségbe kerülni, mert csak ezt az egyedüli létmódot ismeri, csak úgy érzi magát biztonságban, ha a másik bugyijáig, melltartójáig bújhat, legalább gondolatban, mert senki se nevelte, tanította egész életében, azt se tudja, mi a tisztelet, meg az illem, vagy a kulturált távolságtartás.