Vannak itt anyukák akik 30 éves koruk után szülték első babájukat?

Szerintem értem mire gondolsz!Én 32 voltam mikor szültem.Várj még egy kicsit,míg átalussza a kicsikéd az éjszakát,meg megint egy kicsit magaddal is foglalkozhatsz.Nem a koroddal van a baj és veled sem!Túl sok a "szuperanyu" ,akik ha tehetnék ontanák magukból a gyerekeket... :/ Akkor miért is nem??? :o

Most ne gondolj kistesóra,majd késöbb.Nekem van egy 2 éves lányom,és 17-hónapos volt mikor először átaludta az éjszakát!!! NA most már nem csak a szívemmel tudom hogy jöhet a kistesó,hanem az eszemmel és testemmel is!!!Ne parázz rá!Na és ha egy gyereked lesz? Azzal ne foglalkozz ki mit mond.Általában azért szokták megkérdezni mikor jön a kistesó,hátha panaszkodik az ember hogy egyel is alig bír ,amit a "szuperanyuk" soha nem vallanának be,csak otthon ordibálnak a gyerekkel,meg folyton lepasszolják...

35 múltam 1 hónappal amikor megszületett. Nem hiszem, hogy lesz tesója, de kavarognak bennem a dolgok. Biztos, hogy nehzebben regenerálódtam mint egy 25 éves, én nem bántam meg, hogy most szültem, nagyon jó életem volt előtte is, utaztam, azt csináltam amit szerettem.

A tesó kérdés kettős, mindig arra gondolok, hogy én mennyi leszek amikor ő "még csak" 18 lesz, mennyi leszek amikor ő 30, ott tudok e állni majd mellette, 30 évesen is? Nem biztos, mert későn szültem...és ekkor jön az érzés, de ha van tesója akkor nem kellek én "olyan nagyon", hisz nem lesz egyedül...ilyenkor elgondolkodom a tesón.

De amikor jön a szülés utáni migrén, vagy egy kis kocogás után a bepisilés, vagy a szex undor, vagy az aranyér, vagy a gátseb dagadás, vagy a borzalmas menstruációs görcsök,vagy az emlékek a borzalmas szülésről, akkor arra gondolok, hogy soha többé.

Én is 30éves voltam mikor férjhez mentem, 32éves szülinapom előtt egy hónappal született az első babánk, 34év(2hónap) a második és a 36.szülinapom előtt kerek 2hónappal a 3. baba, aki most 8,5hónapos.

Én szerencsés vagyok, mert mind nagyon jó alvó, nagyon hamar átaludták az éjszakát, mind a három- nem is ismerem az éjszakázás szót igazán. :) Jó evők, jól fejlődnek- nem nehéz esetek. Aranyosan eljátszik a két nagyobb, de imádják a kicsit is- szóval nálunk minden rendben. Mivel mi ilyen "jó" gyerekeket tudunk férjemmel (;D), szivesen babáznék még, de a testem már nem a régi, és úgy érzem, hogy egyre nehezebben regenerálódok. Pedig a terhességeim problémamentesek voltak, a szüléseim álomszülések- komplikációmentesek, nagyon gyorsan simán meglettek(4óra, 45perc, 1,5óra) kevés fájdalommal jártak- igazán szép emlék mind! Szülnék is még, az élménye miatt, de egy terhességet már nehezen viselnék- sajna. :(

Úgy érzem hogy nagyon sokat kivett belőlem a 3terhesség, viszonylag rövid időn belül. De nem panaszkodom- igazán szép az élet három picivel. :) Nem akarok telhetetlen sem lenni- nagyon boldog vagyok így!

Szerintem még várj egy picit a következő babával- de ha megtehetitek- legyen tesó!!! Nagyobb ajándékot nem adhatsz a gyermekednek, mint egy tesót!! :)

Igaz én még nem töltöttem be a 30-at, de nem vállalnék másikat. 26 évesen szültem, sajnos császárral. 8 hónapig azt hittem megőrülök a fájdalomtól. 3 különböző orvoshoz mentem el, mind a három nőgyógyász másat mondott. Mióta szétvágtak, mint akit megnyomorítottak. A havinál rendszerint úgy begörcsölök, hogy az ájulás szélén állok. Időjárás változásnál szintén szakad szét a hasam.

Magán orvosnál szültem, meg volt fizetve rendesen, és mégis vmi nincs rendben.

Nem bírnám ezt mégegyszer végigcsinálni! Emelgetni a gyereket. A hasadra tenni és szoptatni, holott a szemed majd kiesik a helyéről a fájdalomtól. Fekve soha nem tudtam szoptatni. A vágásom mai napig gyulladásban van, de nem tudja senki, hogy miért, valamint a jobb petefészkem is túl nagy és visszeres a méhem.... Soha nem hallottam ilyet! Azt sem tudom létezik-e...

Szülés előtt nem volt semmi bajom!

Most úgy érzem magam, mint egy rokkantnyugdíjas.

És igen! Rettentően kimerítő és fárasztó a gyereknevelés azok számára, akik nem csak lelökik a gyereket, hogy majd kisírja magát és ellesz egyedül is.

Mindig a gyerek az első nálam, az ő igényeit követem.

Ritkán kapok segítséget. És hihetetlen mód hiányzik felnőttek társasága vagy egy kis kikapcsolódás, ami energiát adna.

15-ös vagyok. Olvasd el a Suttogó titkai II.

Ott leírja előnyét hátrányát egy és több gyermekes családoknál.

Lehet pár év múlva megváltozik a véleményem, ha kipihentebb leszek és regenerálódok... de jelenleg örülök, ha eljutunk odáig, hogy átalussza az éjszakát. /15 hós/