Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Voltatok már úgy, hogy éreztét...

Voltatok már úgy, hogy éreztétek, a gyereketek jobban szereti az apját?

Figyelt kérdés
Kisfiam 21 hós és sokszor érzem ezt. Már kisebb korában is volt, hogy így gondoltam, de mostanában a férjem kicsivel több időt van itthon, igazán csak most látom így. Az előbb elsírta magát, bementünk hozzá, ölbe vettem de ő az apjához kéretőzött. Sokszor látom rajta, hogy amikor az apja belép a szobába csupa mosoly és öröm, én meg ha elmegyek itthonról, akkor észreveszi, de nem örvendezik amikor hazaérek..Annyira rosszul esik, hogy el sem tudom mondani. Olyan érzés, mintha vmit már elrontottam volna, nem lennék elég jó anya. Játszani is szívesebben játszik az apjával. Félek, hogy nem csinálom jól, persze velem nem tölt annyi vicces és jókedvű időt, mert többfélét főzök minden nap, rengeteg a házimunka, szóval olyan mintha én az ellátó lennék a férjem a tök jó fej, akivel szívesebben van. Voltatok már így? Most próbálkozunk a kistestvért összehozni, de bele se merek gondolni, mi lesz ha majd kórházba megyek. Meg se ismer majd? Vagy nem is fogok neki hiányozni? Kérlek adjatok tanácsot. Már nagyon sokat kesergek emiatt, nem véletlen, hogy így érzek, biztos van alapja!!
2013. jan. 1. 20:29
1 2
 11/16 anonim ***** válasza:
Nálunk is ilyen hatalmas apa-kultusz van. Akiknél nincs ilyen, azoknak nehéz elképzelni, hogy bárhogy is próbálunk bölcsen szeretni, ez néha nagyon rosszul esik az anyának. Nekem két gyerekem van, én éjszakázom velük évek óta, én vagyok velük többet, mindent megteszek, a fiam (a nagyobb) néha mégis szabályos őrjöngést rendez, hogy Apa öltöztessen, etessen, ő adjon puszit, "anya menj el!", ha beüti magát, Apa vigasztalja meg stb. Mindez csak akkor, ha az apja is ott van. Próbálok kedves és türelmes lenni, nem mutatni, hogy mit érzek, hisz csak két és fél éves, de volt már, hogy kiborultam emiatt.
2013. jan. 2. 10:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/16 anonim ***** válasza:

Én megértelek, az én fiam is apás. Ez az érzés bennem pedig azóta fokozódott, amióta még meg sem született a kistesó. Még várandósan is lelkifurdalás gyötört, hogy sok mindent nem tudtam már a fiammal csinálni, pedig kért, az apja meg persze egyből ugrott, hogy engem kíméljen. Mióta megvan a hugi, még osztottabb a figyelem, és sokszor (bár próbálok ellne tudatosan tenni) mégis apára marad a fiam, mert nekem a babával kell lennem.

Jó tanácsokat írt az egyik válaszóló, én is próbálom megfogadni.

Én igazából akkor keseredek el, amikor a nagyszülőknél volt a fiam egyedül és mentünk érte: apának a nyakába ugrott, gyere nézd ezt, nézd azt, nekem meg úgy kellett mondanom, hogy adsz egy puszit? vagy mi?

Szóval kitartás, és tuti, hogy szeretnek minket is, hiába az apa a minden :o))

2013. jan. 2. 12:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/16 anonim ***** válasza:

A 9 hetes kislányom is imádja az apját! A férjem egész nap dolgozik, este 8-9 körül ér haza, a kislányunknak ilyenkor csak az apja létezik, ill ha szabadnapja van, és itthon van velünk van. Ilyenkor ő pelenkázza (kivéve a kakist), tőle fogadja el a tápszert, nála nyugszik meg, ha sír, neki mosolyog, neki gagyog... Én ilyenkor háttérbe vonulok, és mosolyogva, könnyes szemmel nézem őket, hogy mennyire szeretik egymást! Nekem eszembe se jutott, hogy engem nem szeretne, de én itt vagyok neki a nap 24 órájában, apa pedig csak ritkán, ezért is ragaszkodik hozzá, amikor itthon van!

Ezzel nincs is baj!!! :)

2013. jan. 2. 14:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/16 A kérdező kommentje:
Köszönöm mindegyikőtöknek a választ, sok erőt merítettem belőlük, jó tudni, hogy nem vagyok egyedül ezzel :) Várom, hogy már saját kis szavaival is el tudja mondani amit érez, akkor talán könnyebb lesz nekem is kicsit...a múltkor hangosan is kimondtam amit gondolok, hogy én akkor is a világon mindennél jobban szeretem, még ha apát jobban is szereti...ez tényleg így van! Nektek is kitartást és tényleg sokat segít ha így "beszélgetünk" mi anyukák! :)))
2013. jan. 2. 21:31
 15/16 anonim ***** válasza:

Lányom mindig apás volt, de ahogy nőtt egyre rosszabbul esett a dolog. Mármint nem az, hogy szereti az apját, hanem az hogy én párszor háttérbe szorultam. Ez pár hónaposan még nem volt feltűnő, de mikor 2 évesen közli, hogy anya hagyjál...hát na, fájt (még ha tudom is, hogy ez nem arról szól, hogy utálna...).

Az idő múlásával okosodnak, és jobban ki tudják fejezni az érzéseiket, így az is felerősödik, ha apamániás, de az is, ha anya-imádat van.

Lányom lassan 2,5 éves, és ő is apa-fan. :)

De ma pl. odarohant hozzám, mikor mentem érte, átkarolt és hangosan kiabálva közölte, hogy szejetjek anya, és akkora puszit kaptam, hogy majd belelilult a fejem. :)

Szóval nyugi, szeret téged, főleg ha te is így szereted őt!

2013. jan. 2. 21:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/16 anonim válasza:

Kedves Kerdező!

Ha esetleg még olvasod...

Változott később a "helyzet"?

2016. nov. 9. 11:40
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!