Akik együtt alszanak a babájukkal, miért teszik?

Azon gondolkodom, tulajdonképpen most az együttalvókat mért kell lepontozni? :D

Ahogy látom nem csak engem. Bár pont nem érdekel ez a pontozás dolog, hogy, " hány százaléos" vagyok, de azért érdekelne az oka :)

egyébként

[link]

[link]

ezeke a oldalakon van néhány info

Ha elfogadsz egy tanácsot: próbáljátok meg úgy, ha módotok van rá, hogy a kiságyát a tiétek mellé teszitek úgy, hogy leveszitek a rácsot. Ne tudjon kiesni azért. Nálunk nagyon sokat segített. Elég volt átnyújtani a kezem, megsimizni, és megnyugodott. Soha nem aludt közöttünk, csak néha mikor bealudt az éjjeli szopiba (meg reggel, mikor átmászik) Most ott tartunk, hogy esti lefekvésnél már sokszor a saját ágyába mászik be. Régebben elalvás után a miénkből tettem át.

Ezzel a módszerrel mindenki nyer, ti tudtok pihenni, a baba is közel van, de nem nyomjátok össze-nem kell aggódni.

Ennek a témának sok az ellenzője és sok a támogatója.

Én nem viszonyulok negatívan a témához, de én nem szeretném, hogy a babánk átszokjon a nagyágyba.

Ismerek olyat, ahol a 4 és egy 10 éves lányt, akik csak a nagyágyban tudnak aludni, mert félnek egyedül, szülőknek is gondolom kényelmes (?!) így, mindkét helyen apuka alszik a gyerekszobában, mert nem tudják így kipihenni magukat...

Tesóméknál mindkét gyerek saját ágyban aludt, újszülött koruk óta, tizenévesek, semmi gondjuk az egyedül alvással.

Nálunk, ha gond van, én fekszem át a babámhoz a gyerekszobába.

Én is azt a megoldást tartanám jónak, hogy a kiságyat toljátok a tietek mellé, hogy a kényelmes alvás megmaradjon nektek is és neki is, mégis együtt vagytok, nem kel felkelned hozzá.

Én tapasztalatból mondom, ezt láttam több helyen ( pl nálunk is amikor én voltam gyerek a tesóimmal). Én voltam a legidősebb gyerek, engem még kiságyba tett anyám, sírni hagyott stb. Egyrészt 4 hónapos koromig tudott csak szoptatni, másrészt még mindig utálok egyedül aludni :)

Tesóméknál nemvolt ilyen szigor, húgom 2.5 évesen saját ágya kért, öcsém szintén. Mellesleg 3 éves korukig tudta őket szoptatni anyám ( bár már cska este, meg reggelfelkeléshez, de még mindig volt teje). A kisebbik öcsém ugyan később, ő az óvodát kezdte, amikr külön ágyat kért. De nem kellett könyörögni egyiknek sem, hogy menjen onnan, nagy hozzá.

Mi együtt alszunk a lányunkkal, néha a fiunk is bebújik hozzánk.

A lányom speciel most fél a kiságyban. Nem fogom órákig üvölteni-rettegni hagyni a kiságyban. Volt már olyan korszaka, hogy egyedül elaludt a kiságyában, minden nélkül(mire a könyvvel leültem mesét olvasni aludt). A fiam 13hónapos 3napos volt, amikor visszakerült az ágyába, zokszó nélkül elaludt egyedül.

És amíg a kicsik éjszakai üzemmódot is követeltek, kevésbé voltam mosott fos, ami valljuk be nem hátrány. Szóval nálunk így alakult. Ha a kislányom is megbarátkozik az ágyával, akkor visszakerül a helyére.