Hogyan tudnék türelmesebb lenni a kislányommal? Bővebben lent.

Az 5. választ olvasd el minden reggel kedves kérdező és cselekedj hasonlóan!!!

Az 1 éves nem fog NEM hozzányúlni ahhoz amit elér, mivel TE mint szülő elérhetővé teszed! A te dolgod, hogy biztonságos környezetet varázsolj erre az időszakra a gyermekednek, aki ezekkel a pakolásokkal önmagát fejleszti! Ha mindent megtiltasz, csak összezavarod, Ő még nem tudja, hogy a szemetes koszos a macska kaja nem az övé... Zárd el, tegyél a konnektorba vakdugót, a szekrénybe amit elér műanyag edényeket, dugjál el benne mindig más játékot, meglátod, hogy fogja élvezni a kincseket... Az én fiam (14 hós) ma amíg főztem a lábamnál a földön edényekkel bütykölt,ki-be pakolta a szekrénybe, fiókba egy hangja sem volt! Persze mennyivel könnyebb dolgunk lenne ha nem csinálna rendetlenséget a konyhába, hanem a játékaival játszana mint egy kisangyal... Én mára már beletörődtem, hogy csatatér a lakás, pedig rendmániás vagyok. DE amióta, hagyom, hogy felfedezzen azóta tudom rendesen elvégezni a házimunkát! Ja, és a pelenkázásnál mindig valami új dolgot adok a kezébe és mindig sikerrel járok!

Én a papucsos időszakában vettem neki egy strandpapucsot, sterilizáltam, és rághatta kedvére (persze az nem volt olyan érdekes mint a többi, de egy darabig megtette:)). Még fotó is van róla, ahogy négykézláb viszi a szájában mint egy kiskutya :).

A kanalazáshoz nekem sem mindig van türelmem, de néha muszáj engedni. Olyankor olyan ruhát adok rá amiért nem kár, és hadd szóljon, néha oda se merek nézni.

Tényleg egy kis lazaságra lenne szükséged :).

Eleinte én is csináltam neki műanyagos fiókot a konyhában amit rámolhat, de ő a tányérokat is akarta. Egy darabig zártam (nem volt túl jó a zár), elvonszoltam onnan, aztán ráhagytam. Néhány kistálnak lepattant a széle, viszont marha érdekesen zörögtek :). Kicsit kicakkozta őket, de sebaj, nagyobb kár sose legyen. Csak figyeltem, hogyha esetleg összetörne valamit, meg ne vágja magát, akkor azonnal porszívóztam. Most legalább már az sem olyan érdekes :).

A kanalazás nekem is halálom...:D De azt is muszáj megtanulnia... Kár hogy nem ezzel a képességgel születnek..:D

Tényleg az lesz a legnagyobb feladatod, hogy magadat átrakd lazább üzemmódba, ami tudom hogy nem egyszerű de azért nem lehetetlen:) Ha tudatosan próbálsz nem kiakadni apróságokon, hidd el hogy idővel könnyebb lesz. Nekem másfél éves a gyerek, sokkal könnyebb így hogy egy kicsit másképp állok hozzá. (Persze nem mindig megy könnyen) Nálunk újabban azért szór ki, meg önt ki dolgokat, hogy utána tudjon takarítani. Ezen ki is lehetne akadni, de úgy is lehet nézni, hogy milyen aranyos, és megdicsérni hogy milyen ügyesen takarít...:)

Fiam 16 hós.

Ne túrj a szekrénybe, hagyd a wc-t, ezt nem szabad, azt nem szabad, gyere ide, ne menj oda. Sorolhatnám én is. Kb ebből áll a nap. Kicsit én is besokallok tőle. Megértelek, nem egyszerű a helyzet velük. Nekem is van rossz napom, hát még ha a gyerek rá tesz egy lapáttal akkor végem van. Van, h tök jól el van magában, van, h egész nap szenved, nyavalyog, és nem tudom mi baja van. Múlt héten pl nyitva felejtettem a fürdő ajtót, és a wc-ben landolt a telefonom. Na azt hittem kiugrok az ablakon. Kiabáltam, csapkodtam, szegénykém meg jött oda és bújt a lábamhoz. Nagyon kiakadtam. De volt már, h a wcből kiskanalat szedtem ki, cumisüveget... Mániája, h pakolja a konyhaszekrényt, az meg a halálom. Már tettem rá vastag tépőzárat, de megtanulta leszedni. Kötöttem konyharuhát rá, azt is leszedi. Ha beszabadul a fürdőbe, egyből megy a szekrényhez ami persze nem zárható... Kiszedi az izzadásgátlót és nyomkodja az ujjával. Előkotorja a testápolót, kinyitja és nyomja a kőre. Nagyon sokszor kikészít, amikor legszívesebben elmenekülnék jó messzire csak 2 napra. Megtanulni uralkodni magunkon sztem nem lehet, ez a gyerekneveléssel jár. De én már alig várom jobb legyen a helyzet. Sokszor azt érzem, h szaranya vagyok emiatt, de aztán belátom h valószínűleg más sem tűrné el amit őfelsége művel velem egész nap.

Nehogy már egy gyerek hibája legyen, hogy a telefont a wcbe dobja, köszönhetitek magatoknak, hogy elérhetővé teszitek a telefont egy babának... Aztán vele üvöltöztök... Pffff

Oké, hogy sokszor borzasztó nehéz velük, meg persze elfogy az ember türelme, de egy csomó ilyen "balesetet" meg lehetne előzni! Ez pedig rajtunk, szülőkön múlik!

Nálunk a kulcscsomó landolt a wcbe, kapunyitóval együtt! Egy pillanatra se hibáztattam a gyereket, csak magamat, hogy hagytam a kulccsal játszani!

Kedves utolsó, a pfff-zes helyett kepzeld, h a telefonom az asztalon volt, de a gyerek felmaszott erte. Nem volt elerheto helyen egyaltalan, en kerek elnezest h csak 2 szemem van es ezt pont nem lattam. Kalapom emelem azok elott, akik a nap 24 orajaban nem tevesztik szem elol a kicsit 2 percre. Ja, es nem a picurral kiabaltam, ismet egy elnezes ha felreertheto volt.

De te biztosan egy hiper szuper anyuci vagy, aki nem kovet el hibakat a gyereknevelesben! ;)