Hogy birjátok? Mármint az anyaságot. Elegem van, borzasztóan utálom hogy néha egész nap nyűgös 10 hónaposommeg hogy minden egyes nap hajnalban kel. Már este 7kor megyek aludni! Tényleg csak én érzek igy? Elmúlik ez?

Menjetek sétálni,hintázni,ismerkedjetek más kisgyerekes anyukákkal.Ha bezárkozol vele a lakásba még rosszabb lesz. Nem ijesztésnek mondom,de nem lesz könnyebb a kettővel....A nagy menne ki,a kicsinek meg kötött a napirenjde,sűrűbben kell etetni,a féltékenységről meg ne is beszéljünk.

Kitartás mindenkinek!!

nálunk is ez van. én minden nap elmondom magamnak, hogy ez bizony életem egyik legszebb szakasza, legalábbis így fogok majd visszaemlékezni 50 évesen, és az egész élethez képest igen rövid időszak. Ki kell tartani, mert még nehezebb is lehetne (tartósan beteg vagy fogyatékos gyerekek szüleinek pl).

Most már jön a jó idő, talán a kedvünk is jobb lesz, és tényleg ki kell mozdulni, bár nehéz két nyűgös gyerekkel az biztos. Nálunk 3,5 a nagy, és 5 hós a kicsi. Egész nap le sem ülök, és nagyon éberen alszom, ha egyáltalán...

Az első négy hónap volt nagyon kemény, amikor megszületett a pici,most kezd jobb lenni a helyzet.

nekünk még csak 1 van és nagyon gondolkodunk, hogy bevállaljuk-e a 2. Azt hiszem ezt az időszakot egyszer átélni bőven elegendő volt...

barátnőm mondta épp a napokban, hogy ő a 2. babával érzi végre azt, hogy Anya. Most tudja csak élvezni az anyaságot. Az elsőnél csak gépnek érzi magát az ember, én is nehezen viselem... főleg hogy elég aktív életet éltem előtte.:( De már egy moziba se jutunk el hónapok óta.

szia, vannak ilyen babák, akik gallyra teszik az anuykát, az enyém is ilyen!! ne okold magad, nem miattad nyűgös, egyszerűen ilyen típus. most meg te is nyűgibb vagy, terhesen, ez érthető. próbáld meg elfogadni ilyennek, és ne hasonlítsd máshoz, és meglátod, majd kinövi, ha türelmes maradsz vele, és következetesen neveled!

túl kell élni, más nincs. gondolj arra, hogy pár év múlva sokkal jobb lesz már. tudom, az még messzinek tűnik, de eljön, az biztos. addig meg játszatok együtt sokat, nevettesd meg, menjetek sétálni...nekem sincs segítségem, a lányom 15 hós, és dettó. mi viszotn tervezzük a kistesót, remélem, a héten megfogan. félek tőle , hogy hogy fogom bírni, de tesót szeretnék, és kis korkülönbséggel, hogy majd tudjanak játszani együtt. fú, nem egyszerű nyűgös babával, egyedül....kitartást mindekienk!