Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Melyik az ártalmasabb egy...

Melyik az ártalmasabb egy gyerekre nézve?

Figyelt kérdés

Nemrég olvastam ezen az oldalon egy kérdést, amiben a kérdező a szüleit hibáztatja azért, mert kapcsolatfüggőség jeleit tapasztalja magán és szerinte az az oka ennek, hogy kicsiként sokszor egyedül hagyták a szülei fél órákra és hagyták sírni, szerinte nem mutatták ki felé megfelelően a szeretetet. Én személyesen pont az ellenkező példát látom, a testvérem gyereke (1,5 éves) agyon van babusgatva, együtt élnek a nagyszülőkkel, így a gyerek születése óta kézről kézre jár, napi 20 percet nincs egyedül összesen. Ennek az az eredménye, hogy percre pontosan mindig ott kell lennie valakinek vele, különben ordít, hisztizik, mindig körülötte kell forognia a világnak (pl még beszélgetni se tud mellette két ember, mert akkor is üvölt). Másfél éves, de a játékait nem használja, ami szerintem káros hatással is van rá, semmi készségfejlesztő játék, semmi, csak egész nap az emberekkel akar lenni, semmi más nem köti le. Annak idején, ha nem az anyja cipelte és sírt, akkor felvette a nagyapja vagy nagyanyja mondván "nézd, milyen gonoszak, hagynak itt sírni téged"...

Szerintem a kisgyereket ennyi idős korban nyugodtan egyedül lehet hagyni, nem értem, ha elmegy az anyja fürdeni 10 percre, miért nem maradhat egyedül a járókában. Nem értem, ennyi idős gyerek már miért nem tud eljátszani a korához illő játékokkal, miért nem kötik le a játékok, miért csak az emberek. Szerintem jó, ha egy kisgyerek megszokja, néha igenis egyedül van és le kell foglalnia magát egyedül is. Bevallom, ha az én gyerekem hisztizne úgy, mint a testvéremé, leraknám a ház másik felébe a járókába és otthagynám negyed órára, tanulja meg, hogy nincs folyamatosan körberajongva 0-24-ben. Szerintetek melyik a jobb egy gyereknek? Mitől lesz "lelki sérült", a folyamatos babusgatástól vagy attól, ha közben egyedül hagyják, még ha sír is tőle?


2016. jan. 25. 10:03
1 2 3
 11/26 anonim ***** válasza:
68%

Azért a külföldi 1,5 éves gyerekek nincsenek napi 8-10 órát távol a szüleiktől.

Mert ott van távmunka, meg részmunkaidő. Szóval ne is hasonlítsd össze a kinti és az itthoni bölcsiket.


És hogy a kérdésedre is válaszoljak, az egyedül sírni hagyás a legkárosabb a gyerekre nézve.

A vele töltött idő is lehet minőségi. És attól, hogy az ember 0-24-ben figyel a gyerekére, még nem feltétlen kell elkényeztetni.

Szóval a leírt példában egyik gyereknek sem jó, de a sírni hagyottnak a rosszabb.

2016. jan. 25. 11:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/26 anonim ***** válasza:
73%

Akkor próbáljuk meg a majdnem lehetetlent: az önmagát iszonyú okosnak tartót tovább képezni elmélettel: https://www.youtube.com/watch?v=aAMis5NOdG4


Ajánlom az empátiahiány videóját is.

2016. jan. 25. 11:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/26 anonim ***** válasza:
38%
Képzeld, kérdező, kettő gyerekem is 4 évesen kezdte az óvodát. Addig itthon voltak velem. És láss csodát, 2 nap alatt beszoktak az óvodába:))
2016. jan. 25. 11:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/26 anonim ***** válasza:
53%
Utolsó: persze, én is így tervezem. Azért ment simán, mert nem a szeparációs szorongás kellős közepén akartad otthagyni őket egy idegen helyen. Ráadásul, ahová mi szeretnénk menni, lehetőség van hosszú beszoktatásra, ismerkedésre, akár egy évig is. SZerintem ez emberségesebb, mint letenni a másfél évest, otthagyni és majd feltalálja magát. Így is lehet gyereket nevelni, csak nem értem, hogy akkor minek vállalni? Hogy legyen kit kínozni?
2016. jan. 25. 11:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/26 anonim ***** válasza:
80%

Akkor egy kis fejlődéslélektan:

Az embercsecsemő a világon a legkiszolgáltatottabb élőlény, teljesen a gondozóira van utalva, nélkülük életképtelen. Éppen ezért a csecsemőnek nincs saját énképe, ő egyazon személynek véli magát a környezetével, elsősorban az anyával. Nincs még úgynevezett tárgyállandósága, időfogalma sincs, ezért ha a kötődési személy eltávolodik tőle, nem tudja, hogy vissza fog jönni. Ezt akkor tanulja meg, amikor már ő maga kezd el leválni a szülőről, saját próbálkozásai révén fokozatosan eltávolodik és megtapasztalja, hogy vissza is tud térni. De ez is egy hosszú folyamat.

A fentiek miatt a csecsemőknél ismeretes az ún. szeparációs szorongás, ami először néhány hónapos korban mutatkozik meg, majd úgy 1-másfél éves koruk körül. Ebben az időszakban a magára hagyott csecsemő halálfélelmet él meg. Azok a kisbabák, akik (látszólag) nem reagálnak szorongással, sírással a magára hagyásra, azok már beletörődtek, hogy úgysem reagálnak rájuk és apátiába süllyednek. Ők a játékok iránt is érdektelenséget tanúsítanak.

Számos kísérlet igazolja, hogy az egészséges személyiségfejlődéshez elengedhetetlen a szülő (vagy gondozó) elérhetősége, hogy amikor a babának szüksége van rá, akkor reagáljon rá.

Az anyával való kapcsolat a későbbiekben minden emberi kapcsolat alapjául szolgál, az ember kötődési mintázata egy éves korra kialakul. A hibás kötődési mintázattal rendelkezők nem lesznek képesek harmonikus emberi kapcsolatokat, különösen párkapcsolatot kialakítani.


Egy kisbabától azt várni, hogy legyen el egyedül is, és azt élvezze, olyan, mintha téged kiraknának egy hétre a sivatagba élelem és víz nélkül és azt várnák, hogy vágj hozzá jó képet.

2016. jan. 25. 11:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/26 A kérdező kommentje:
Köszönöm a hasznos válaszokat, a lélektani hátterére is kiváncsi voltam a dolognak. Azt viszont még mindig túlzásnak tartom, hogy egy gyereket nem lehet 10 percre egyedül hagyni, míg az anyja letusol... a bölcsődében pedig tényleg nincs minden gyereknek külön nevelője, aki folyamatosan odafigyel rá, 10-20-30 gyerekre jut egy felnőtt, ott kénytelenek megszokni, hogy nincsenek folyamatosan a figyelem középpontjában. Igazság szerint a rokonom pl azt csinálja a gyerekével, hogy míg főz, napi akár 1 órára is a gyereket belevágja az etetőbe, ahonnan látja az anyját, de a gyerek már annyira mozogna, menne, hogy majdnem kiesik az etetőből, de ha meg lerakja a szobában mászkálni, játszani, akkor meg az anyját hiányolja. Ilyenkor mit lehet tenni? A konyhában nem csúszhat-mászhat higiéniás okokból, a szobában meg nem marad meg az anyja nélkül.
2016. jan. 25. 11:33
 17/26 anonim ***** válasza:
33%

Ez is egy időszak.

Este kell főzni, amikor alszik a kicsi. Így másnap lehet vele játszani délelőtt.

Vagy a délelőtti alvás idején kell valami gyorsat összedobni.

2016. jan. 25. 11:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/26 anonim ***** válasza:

A kérdező majd így fog gyereket "nevelni":


http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__kisgye..


Csak hogy "rá legyen kényszerülve", hogy elfoglalja magát...

2016. jan. 25. 11:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/26 A kérdező kommentje:
A testvérem kisfia például jó, ha napi 5-6 órát alszik, nappal szinte képtelenség elaltatni, éjjel is vagy tízszer felébred és sír, és ez megy már hónapok óta. Egyébként meg nem is az anyjához kötődik ennyire, jól elvan bárkivel, még idegenekkel is, van, hogy egy napig csak a nagyszüleivel van és semmi baja. A lényeg neki, hogy fogva legyen, a testi közelség és a figyelem, ami nem hiszem, hogy egy 1,5 évesnél egészséges, pláne, hogy akár idegenektől is elfogadja, csak legyen valaki. Szerintem a túl sok élmény (napi 15-20 óra ébrenlét, folyamatosan utaztatják, nagy rokonság...stb.) teszi túl éberré, és emiatt nem tud aludni sem. Túl sok neki a bejövő információ, ez teszi hiperaktívvá.
2016. jan. 25. 11:42
 20/26 anonim ***** válasza:
38%
Egyik sem jó megoldás,aranyközépútra van szükség,de manapság sajnos sok probléma van ezzel. Semmi baja nem lesz ha egyedül játszik elfoglalja magát. Manapság mindenért felkapkodják nem hagyják,hogy felfedezzék a világot.Vagy piciként egyet nyekken anyja betömi a száját a cicivel,maga mellett altatja majd sír-rí,hogy a gyerek nem alszik éjjel stbstb.Persze az sem jó,ha bedugják a szobába majd rácsukják az ajtót had sírjon.
2016. jan. 25. 12:10
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!