Miért kel fel a 4 hós babám sokszor éjjel és miért alszik olyan rosszul?

Pedig akár a melegtől is lehet. Biztos, hogy elég neki az esti szopcsi? A mienk napközben elég keveset szopott, a nejem mindig lefejte a maradékot és lefagyasztotta. A pici este 10 körül szopott utoljára, de akkor viszont benyomta mindet, a napközben eltettet is. Aztán elég jól aludt.

Vagy szeparációs félelmei vannak. Esetleg megpróbálhatjátok magatok mellett altatni, hogy lássátok, akkor is annyiszor felriad-e.

Lehet h nem elég neki a tej,de tleg szomjas ebben a melegben.

Próbáltad már a szaporító fejést?akkor több tej termelődik és ahog más ois írta odaadod neki éjszakára pluszba.

Nálunk kb 4 hónapos koráig átaludta az éjszakát. Most 9 hónapos és 3-szor tuti felkel egy éjszaka. Mindig van valami. Szomjas, mozgàsfejlődés, fogzás, melege van, fázik, éhes (napközben annnnyi dolga van, hogy nincs ideje enni és éjjel pótolja be). Szóval ennyi idős korban jönnek az izgi részek, amik felborítják az eddig kialakított napirendet.

Ohh és a szeparációs szorongás. Ok, hogy hivatalosan 8 hónapos kor körül, de itt is minden baba más. Nálunk kb 5 hónapos kora óta tart, hol lazább, hol intenzívebb.

Kérdező, ez a "valamit én ronthattam el?", ez nem vezet sehova.

Amikor nekünk született a lányunk, mindenkinek volt egy-egy okos ötlete, és mindenki fontosnak is tartotta a tudomásunkra hozni azt. Biztosan te is átélted: vedd fel/ne vedd fel, óra szerint szoptass/igény szerint szoptass, külön szobában/egy szobában/egy ágyban aludjatok, stb. Mindent és mindennek az ellenkezőjét tanácsolja valaki, és mindegyikük meg is tudja indokolni a magáét. Még én is csak kapkodtam a fejemet, férfiként. Aztán volt a munkahelyemen egy jófej idősebb mami, többszörös nagymama, ő mondta meg a tutit: "Jól jegyezd meg: a gyereknevelést csak elrontani lehet. Hallgasd meg tehát az összes jótanácsot, mindig helyeseld is őket, bólogass, a gyereket meg neveld továbbra is úgy, ahogy te akarod!" 😊

Szóval, Kérdező, nem rontottál el semmit, odafigyelsz a gyerekedre, aki, mint minden gyerek, egyedi. Így hát mindegyikkel egyedi a "kínlódás" is, és ettől az aggódástól lesz szép az egész (majd, visszamenőleg).

Szeparációs szorongás:

"A valódi szeparációs szorongás első tünetei 8-9 hónapos kor körül jelentkeznek. De ez csak a szakkönyvek táblázatai szerint van így. Valójában már egy újszülöttnél vagy néhány hónapos babánál is tapasztalhatod, hogy bizonytalanul érzi magát, sír, ha nincs testközelben."

[link]

Hát nálunk tökre ez volt, hazahoztuk a kórházból, és este nem lehetett elaltani. Próbáltunk mi mindent, amit olvastunk, de felismerhető okot nem találtunk. Aztán, hogy az asszony legalább éjszaka pihenhessen, este én ringattam-dajkáltam, míg el nem szunnyadt a karomban, és akkor nem az ágyába tettem le (mert rendszerint itt volt a kritikus pont), hanem egy másik szobában együtt feküdtünk le egymás mellé, az elején még fektében is fogtam a kezét. Eszméletlenül jókat aludtunk így, általában reggel fél 5-ig, 5-ig fel sem ébredt. De elismerem, ez egyedi megoldás, nem ajánlom senkinek, aki nem tudja elképzelni. De nálatok nem is ez a helyzet (a tied elalszik, csak felébred), nem is tanácsként írtam, csak arra, hogy sok minden van, amit a szakkönyvekben írnak, csak a babák meg épp másképp tudják, mert ők még nem olvasták. És ha tartod magad a szakcikkek ajánlásaihoz, akkor talán sosem jössz rá a megoldásra.

Kíváncsi leszek, mit javasol a védőnő, és hogy mi jön majd be nektek végül. Remélem, megírod majd!