Ti mennyire hagyjátok sírni a pici gyereket?

Én nem tudnék nyugodtan enni, ha ordít.

Így én először altatnám, utána folytatnám ez evést.

De nekem káosz volt az életem az elején, sírni nem hagytam semennyi időre.

Max akkor sírt, ha épp vécén voltam, mert azt muszáj volt megvárnia. De a kaját, mosogatást, teregetést, mindent félre tudtam tenni, a baba volt az első.

Már lassan 6 éves. Most már megvár. De babaként nem várattam.

Pici babát semeddig, illetve sajnos előfordulhat oylan probléma, amin nem tudok segíteni, pl. hasfájás, de akkor sem teszem le a kezemből, amíg eszem, ha végig sír. Ilyenkor én hordozókendőt használtam. Fürdést akkor intéztem, amikor a férjem itthon volt, de természetesen WC-re akkor is el kellett mennem, ha sírt a baba, akkor én is végig beszéltem hozzá, amíg nem voltam vele.

Tehát én azt gondolom hogy konkrétan enni lehet úgy is, hogy baba van az ember karján, vagy hordozókendőben rákötve, de alapvetően tényleg fontos, hogy rendszeresen egyél, és a legminimálisabb szükségleteidet kielégítsd. Az jó, ha addig is érzi, hogy nincs egyedül, beszélsz hozzá, stb.

Egyből felvenni: egyrészt nem lehet mindig (lsd. WC) másrészt itt nem mindegy, hogy mekkora a gyerek. Én pár hónapos babát mindig felvennék, később, egy-másfél éves kor után már egyrészt ki kell alakuljon benne a tapasztalat, hogy anya nem hagyja egyedül és nem hagyja cserben soha, másrészt jönnek az "akarom" hisztik, amikor meg kifejezetten meg kell tanítani arra, hogy sírással sem érheti el azt, amit nem szabad.

Ha már meg tudod különböztetni hogy mikor sir azért mert hisztizik ( álmos,éhes,unatkozik) és mikor ha baj van (fáj valami,megijed) akkor az első esetben már nem kell rohanni felvenni.

Előfordul nálunk is hogy akkor zendit rá a drágám mikor épp ennék, vagy wcznék, ilyenkor ha hallom hogy csak hiszti van, akkor befejezem amit elkezdtem. De amúgy én se szeretek úgy enni ha közben bömböl. Akkor inkább felveszem, és közben eszek.

Lehet hagyni sirni, de csak addig mig hiszti. Ha már "úgy"sir akkor megyek, hogy tudja, biztonságban van.

14 hónap van köztük, elkerülhetetlen, hogy néha picit várjanak rám. Akinek sürgősebb, ahhoz megyek először, pl ha mibdkettő éhes, a nagy kap előbb enni, mert azt 3 perc megmelegíteni és összevágni, a pici meg még 30-40 perceket szopizik simán. 😊 viszont a nagy már megérti, ha pl kakis mindkét pelus, akkor gyorsabb a picit elintézni és addig eljátszik. Nem baj, ha megtanulnak türelmesek lenni.

Hozzáteszem, magam miatt nem váratom őket, inkább 6x félbehagyom az ebédemet.