Hogy beszélgetnétek el nagy igazságérzetű gyerekekkel? Egyáltalán belefolynátok ebbe?

A lányom általános iskolás, 11 éves. Jó tanuló, nincs vele probléma és magával az iskolával, osztályközösséggel sem.

Elég utazós család vagyunk, néha van, hogy hiányzik emiatt pár napot az iskolából. Nem heteket, hanem pl. tavaly volt olyan, hogy péntektől vasárnapig voltunk valahol, akkor a péntek délutáni óráról elkértük. De néha ez teljes napot is jelent. Mindent bepótolunk, a jegyein nem látszott soha, hogy éppen ezt velem, vagy a tanító nénivel tanulta. Szerencsére az osztályfőnöke sem problémázik ezeken a napokon, annyit kért, hogy minden út előtt jelezzük ezt az intézmény vezetője felé. Igen ám, de az utóbbi fél évben pár fiú az osztályából központi kérdést csinál abból, hogy a lányom mikor hiányzik, és éppen hol van. Utána ezt szóvá is teszik akár órán is a tanárnőnek, hogy mi az, hogy a lányom nem volt iskolában, amikor semmi baja nem volt. Ősszel már volt ebből egy bsezélgetésük osztályfőnöki órán, akkor a tanárnőjük elmondta, hogy a lányom nem lóg, nem igazolatlan a hiányzás. Utána nyugi volt, de most írtam megint, hogy 2 hét múlva utaznánk, legyenek kedvesek elengedni és a lányom ma itt hisztizett reggel, hogy ő ezt nem mutatja be, mert megint piszkálni fogják és inkább telefonáljak be, vagy ő inkább nem is akar jönni, marad itthon a mamáékkal. Ezen nagyon felhúztam magam, nem is az ő viselkedésén, hanem hogy pár gyerek miatt ő úgy érzi, hogy ez "ciki", és inkább csendben visszavonulna... Itthon sosem ezt látta.

Én elhiszem, hogy sok emberben túlteng az igazságérzet, hogy csak akkor hiányozzon valaki, hogyha beteg, de valljuk be, a való életben ez nincs mindig így... Mióta elvittem a suliba, ezen kattogok, hogy mit csináljak. Ahogy idősödnek, ez szerintem csak rosszabb lesz, és nem akarom, hogy elmérgesedjen a helyzet. Az osztályfőnöke egy tündéri kis nő, de még fiatal és mindent szép szóval próbál elintézni, kedvesen. Félek, hogy ide kevés lesz. Én sem az asztalt szeretném rájuk borítani, de szerintem más az, ha egy szülő beszél velük. A férjemnek röviden elmondtam, hogy mi volt reggel, ő azt mondta, hogy hagyjuk rájuk, most lehet a gyerek lesz porondon, két nap múlva meg el is felejtik.