Az mégis mennyire normális, ha egy édesapa annyira se vette ki soha a részét a gyereknevelésből, hogy nem tudja, mi kell a gyereknek beiskolázásra, és egyáltalán nem tud apaként helytállni? Mi lehet a megoldás?

Én vagyok az első gyerek, 20 éves vagyok, van egy 12 és egy 10 éves tesóm, én már nem otthon élek, hanem 120 km-rel arrébb. Anyám bekerült a kórházba, és apák maradt a gyerekekkel, de szinte semmit nem tud. Amikor én voltam gyerek, akkor se iskolázott be engem sose, mindig anyámmal mentem. Sose vette ki a részét a házimunkából, amiért anyám a hibás, mert ő játszott házicselédet. Apám csak beült a tv elé munka után, evett és aludt. Egyszer apám elment Sopronba dolgozni kb. Másfél évet, akkor anyámra maradt minden, mint ahogy szokott. Fel se tűnt, hogy nincs itthon, mert ha itthon volt, se csinált semmit. Néha-néha főzött, de rendet rakni maga után nem volt képes, és a főzőcskézéssel még több kárt csinált, mint hasznot. Most éppen a munkahelyemről szabadulni nem tudok, de jövőhéten szerdán tudok majd menni.

Folyamatosan felhív, hogy mit hogy kell. A tesóim szerint úgy mosogat, hogy utána mégegyszer el kell mosogatni. Ráadásul az elején felosztották, hogy ki mit takarít, de apám fittyet hány az egészre, és úgy néz ki minden, mint egy disznóól. Ilyet mond, hogy neki tele van a töke ezzel, meg hogy ő ezt már nem bírja. Hat könyörgöm! Mit nem bír? Csak mosnia meg "főznie" kell. Anyám meg munka mellett csinálta ezt már lassan 25 éve, főzött, mosott, takarított, bevásárolt, csekkeket befizetett, gyereket nevelt, segített a házinkba, ha kellett, és volt, hogy még ezen felül eljárt maszekolni. És ezt 25 évig. Apám meg 5. napja van így, és már nem bírja. Anyámat műtik, nagy hasi műtét lesz, és nem szeretném elárulni, hogy mivel műtik. Ő hetekig vagy hónapokig nem fog tudni csinálni semmit, de gondolom majd megint rá marad minden. A kicsikkel beszéltem telefonon, mondtam, hogy segítsenek az anyjuknak, de apám olyanokkal tömi a fejüket, hogy panelban nincs dolguk, mert ha lenne disznó meg kert, akkor lenne dolguk. Ami hülyeség, mert hova akar kertet meg állatokat? Az erkélyre? Na mindegy. Nem normális, az egyszer biztos. Legszívesebben hazaköltöznék, és kivennék egy lakást a közelben, hogy azért anyámat segítsem, de pont azért költöztem 120 km-rel arrébb, mert nem bírom elviselni apámat, és ha visszaköltöznék, akkor a munkámat ott kellene hagynom, meg folyamatos viták lennének, ami nekem egyáltalán nem hiányzik. Anyám játsza a házicseléd szerepét, mert neki ez így jó, pedig látszik rajta, hogy majd megszakad.