Ez nem igazságtalan?

Szerintem rossz szögből nézed.

A legtöbb megbánt, "fölösleges" gyerek nem a felső osztály, értelmiségi rétegeiben születik, mert ott ez ritkább, ha meg anya-apa mégis annyira unja, simán fizet egy bébiszittert és megszabadul tőle. De mint trónörökösre igényt tartanak rá.

A legtöbb "rühellem a gyerekem és bár ne született volna meg" család a társadalom alsóbb rétegeiben helyezkedik el, mivel se lelkileg nem alkalmasak rá, se anyagilag, de nem volt annyi belátásuk, hogy ezt mérlegeljék. De szinte minden ilyen sztori egy nincstelen, vagy szülőhöz kényszerült, idióta férjjel vagy azzal se rendelkező nő írása szokott lenni, aki életében alig dolgozott, és a gyerek miatt már alig maradt bármi lehetősége. Ez a többség, van 1-2 extrém eset, de az nem tipikus, pl autista gyerek vagy fogyatékos.

Egy ilyen műtéti történet pedig komoly mérlegelést kíván, vagyis aki eddig is komolyan mérlegelt, az vagy nem bánta meg a gyereket vagy védekezett rendesen. Aki érzelmi felindulásból szült egyet, abban pedig nem lesz annyi előrelátás, hogy inkább elköttetem magam, mert ahhoz előre kéne gondolkozni. De azt egész egyszerűen nem fog, ha megtenné, akkor nem szülne meggondolatlanul se.

A korhatárt mondjuk lehoznám 30 évre, aki addig kicsit se gondolta meg magát, az szerintem utána se fogja. Ha pedig akart gyereket, addigra az is lehet, hogy megszületett a kívánt gyerek szám, tehát mire várjon még.

"A korhatárt mondjuk lehoznám 30 évre, aki addig kicsit se gondolta meg magát, az szerintem utána se fogja. Ha pedig akart gyereket, addigra az is lehet, hogy megszületett a kívánt gyerek szám, tehát mire várjon még."

Nemrég emelték 35 életévről 40-re. Pont azért, mert kitolódott a gyerekvállalás. Manapság simán szülik az első gyereket 40+.

Én azt vallom, hogy mindent saját zsebből fizetve az csináltassa meg, aki akarja. Viszont onnantól kezdve, ha gyereket szeretne, csakis saját zsebből menjen a lombik is.

Így lenne korrekt.

Nekem egy gyerekem van, szóval nem gyermektelenként, de nem is nagycsaládosként írom a véleményem. 40 vagyok és védekeznem kell még jó néhány évig.

Én engedném az elkötést olyan 25 éves kor körültől. A 18 még nagyon gyerek a mai világban, már ami a gondolkodásukat illeti, sokuk utálja is a gyerekeket (itt is mennyi hisztis tini irkál hogy idegesítik őket a gyerekek).

Viszont aláirattatnék velük egy nyilatkozatot hogy soha nem vehetnek igénybe mesterséges megtermékenyítést tb-re, ha meggondolják magukat. Fizessenek.

De ez viszont ugye ütközik azzal amit már írtak az elején, hogy a társadalomnak nem érdeke hogy kevesebb gyerek szülessen.

Nekem van egy 32 éves unokatesóm. Tini kora óta mondogatja hogy soha nem lesz gyereke. Kb 10 éve vannak együtt a barátjával, ő sem akar gyereket. Neki nem lesz gyereke soha, esetleg majd az abortusz statisztikát fogja rontani ha úgy alakul, de ő biztos hogy nem fog szülni.

Maximálisan egyetértek veled kérdező. Szerintem végtelenül felháborító az, hogy ilyen szánalmas érvvel akarják az emberrel elfogadtatni a saját teste feletti jogainak korlátozását, minthogy megbánhatja e döntését és még változhat. Talán a gyerekszülést nem bánhatja meg az ember? De és rengeteg meg is bánják, csak sokszor még saját maguknak sem vallják be, hangosan kimondani meg pláne nem mondják, hisz az emberek többsége nagyjából megkövezné érte.

Ez a kettős mérce a dühítő, hogy aki gyereket az biza már akár 16-17 évesen is jól tudja, hogy ő akarja és nem fogja megbánni, hisz szülni bárki, bárakárhány évesen szülhet, bezzeg az, aki pl kiskora óta nem akar gyereket, az még 25-30-35 évesen sem tudja eldönteni, hisz ő megbánhatja a döntését, így inkább nem engedjük, hogy éljen a jogaival. Ez egyszerűen nevetséges, azontúl hogy rendkívül igazságtalan is.

Még így is többen akarnak gyereket, mint akik nem, nem mások jogainak korlátozásával kellene elérni, hogy még több gyerek szülessen! Főleg, hogy a gyerekvállalás csak és kizárólag az adott párra tartozik, abszolút egyéni döntés és az ember életének egyik legintimebb magánügye, mindazonáltal nem a társadalom fogja azt a gyereket nevelni, hanem én, nem a társadalomnak kell felkelnie hozzá éjszaka akár 10x, hanem nekem, nem a társadalom pénzeli, nem ő neveli, nem ő felel egy életre érte, úgyhogy számomra értelmezhetetlen az az érvelés, hogy társadalmi érdek a több gyerek. Nem, nem a társadalomnak szül az ember, hanem magának és a párjának.

Szóval úgy gondolom, akkor lenne abszolút igazságos ez a törvény, ha szépen levinnék a korhatárt 18 éves korra, onnantól az ember jogilag felnőtt, saját döntéseket hozhat az életében, amiket vagy megbán vagy nem. Egy 18 éves már mindenben saját maga dönthet, akkor erről miért nem? Sok olyan döntést hoznak az emberek, amiket később megbánnak, hogy megtettek vagy épp azt, hogy nem tették meg, ez is ugyanúgy közéjük kellene tartozzon. Ha 18 évesen meg lehet hozni egy olyan óriási és életre szóló felelősséggel, rengeteg pénzzel, kitartással járó döntést, mint a gyerekvállalás, ami VÉGLEGES döntés, akkor lehessen meghozni végleges döntésként ennek az ellenkezőjét. És, aki elkötteti magát az még mindig örökbe fogadhat később, ha mégis úgy döntene vagy menjen saját költségre lombikozni. Na de, ha valaki a gyerekszülést bánja meg? Az mit csinál? Kiteszi az utcára a gyereket, mert mégsem kell? Vagy lelki nyomorékká teszi azzal, hogy érezteti vele, hogy valójában csak púp a hátán?

A törvényeket nem így kell nézni, hanem hogy mi a társadalomnak és az államnak az érdeke.

"ha viszont a művi meddővé tételt bánja meg a nő, akkor annak mindösszesen ő maga lesz "áldozata"."

Az államnak (nem feltétlen csak Magyarországon) az az érdeke, hogy legyen adófizető. Ha nincs elég, akkor gebasz van. Tehát ha valaki fiatalon nem akar gyereket és elkötteti magát, később mégis meggondolja magát, akkor az neki rossz, ami egyéni probléma, de rossz az államnak is, mert lehetne több adófizető, de így biztosan nem lesz.