Tényleg ettől lennék rossz anya?

Én szeretek így kikapcsolódni. Szeretem amikor a fodrász megmossa a hajam, mindenféle illatos kencével bekeni, netán meg is masszírozza a fejbőröm, megszárítja, az olló csattogását a fülem mellett. Nagyon relaxáló, és attól még mert valaki anya lett, nem csak hogy nő, de ember is maradt, élőlény akinek szüksége van kikapcsolódásra.

Néha jól esik magányosan sétálni, megmasszíroztatni a hátam, a fenti példából kiindulva fodrászhoz menni, vagy elmenni a könyvesboltba.

Imádom a fiam, és a férjem és azt mégjobban imádom, hogy tökéletesen jól funkcionáló, teljes értékű szülő.

Nalunk nem volt ez választás kérdése, muszáj volt felnőnie a feladathoz, mivel a szülés után egyéb okok miatt rengeteget jártam kórházba, volt hogy sajnos be is kellett feküdjek, de én komolyan örülök ennek. Első pár alkalommal teljes pánikban volt, de nagyon hamar megtanult ő is mindent, és mindenféle gond nélkül eltudja látni ő is a fiát. Általában ő szokta javasolni, hogy menjek kicsit erre arra, ők ellesznek.

De kimozdulni is csak is úgy, ha a gyerek rá van kötve és cipeli, mint valami hátizsákot! :D

Az a gond az ilyenekkel, hogy élnek a kis tökéletes puritán világukban, aztán a férjük meg a munkahelyén nézi sunyiban a Playboyt, meg a kollégákkal a tűsarkúban tipegő, hosszú lábú huszonéves lányokat...

24! Dehogy nézi apuka az ilyen műnőket. Megmondta a 19-es, ő minden nélkül olyan bombanő, hogy apuka másra rá sem tudna nézni :)

Na hogyne...

Az a baj, hogy ti minden olyan anyára, aki a kizárólag szeretne szoptatni és s babájával lenni, azt valami szexundoros, szőröslábú ronda dögnek hiszitek. ( bármennyire nagyon jó fej a férjem, nincs cicije, nem tudja a pár hónaposat szoptatni, és nem időre kap enni, ha éhes és nem vagyok ott, az apja fején is állhat, akkor is nyígni fog a gyerek)

Ezért írtam le többször, hogy bazi jól nézek ki, de tényleg. Nem tartom gáznak, hogy jön velem a gyerek mindenhova, mert egy csecsemő. Nagyobb lesz, majd lesz külön. Túl van tolva ez az énidő meg önmegvalósítás. Kell az is, de hogy most mindenhonnan az folyik, hogyha nem jársz el a pöttöm mellől,akkor te frusztrált, savanyú mami vagy. Hát nagyon nem. Alszik sokat, mivel kicsi,lehet közben szexelni meg epilálni meg lenyomni egy tornát otthon is...

A sógornőd gondolkodása nagyon beteg.

A gyerek nem olyan anya mellett lesz kiegyensúlyzott és boldog, aki mindent beáldoz az anyaság oltárán és le sem szakad róla. A gyereknek kiegyensúlyzott, boldog szülőkre van szüksége rendezett körülmények között és rendezett kapcsolatban.

Ha nem a szomszéd utcába mentél volna fodrászhoz 40 percre, hanem a szomszéd városba 8 órára, a gyerek annak sem látta volna kárát.

Ha én nem bízhattam volna a gyerekemet az apjára néhány órára pár hetes kora óta, és szakítottam magamnak énidőt (kutyáimmal edzeni mentem, meg fordrászhoz, meg itthon edzettem online), akkor a gyerekem mellett egy idegbeteg anya lett volna. Így meg ha nem is mindig fullon, de kipihentebb, türelmesebb voltam, mint ezek nélkül lettem volna. Így alapvetően a lányom jól járt. :) Nem biztos hogy csak az az üdvözítő út ha 0-24-ben ott az anyja mellette. És igen, nekem az első 2-3 hónapban kellett ez a legjobban, mert nem öntötte el az agyam az oxitocin és sokkal inkább traumaként éltem meg az anyává válást, mint rózsaszín-felhősen. Sajnálom... De hál'istennek a férjem támogató volt benne, hogy az én lelkem is helyrebillenjen. Ez kb 7-8 hónapos korára sikerült is.

Egy szó mint száz: menj nyugodtan ha ettől feltöltöttebb anyát kap a babád ;)