Van olyan is, aki nem bánta meg a szülést és nagyon jól érzi magát otthon a gyerek(ek)kel??

Nekem is többemberes gyerekem van, de mégsem emiatt volt pokol az első időszak.

És szerintem másnál sem a gyerek az, aki kikészíti az anyukát, hanem egy sereg egyéb tényező.

Pl. hogy apa nem áll bele a feladatokba, nem jelent érzelmi támaszt, és esetleg a nagyi meg a rokonok is inkább csak okoskodnak, mint segítenének.

Aztán ott van a gyermekágyas időszak átértékelődése. A gyermekágyat azért hívják így, mert anyuka az első hetekben leginkább csak feküdt és szoptatott, és a nőrokonok vittek enni (vö. komatál), és segítettek be a gondozásba. Ma meg mintha verseny lenne, hogy ki a fittebb szülés után.

Ugyanakkor régen az sem volt elvárás, hogy egy többé-kevésbé frissen szült nő legyen egyszerre szuperanyu, háziasszony és fotómodell szexistennő.

És ezzel nem azt akarom mondani, hogy régen minden jobb volt, mert nem. Csak pl. ezek az elvárások nem léteztek.

Viszont régen sokkal lassabban éltek az emberek, a "régi világban" a mai ingerküszöbünkkel halálra unnánk magunkat. És szerintem valahol itt van a kutya elásva, ugyanis a mai ingerküszöbünkhöz sokaknak elviselhetetlenül unalmas a kisgyerekes időszak.

A többit pedig az 5-ös tökéletesen leírta.

9 es 7 evesek a gyermekeim az elso hazassagbol, 10napos a masodikbol. 6ev parkapcsolat es idei januari hazassagkotes utan erkezett a baba hozzank, tudtam hogy utolso terhessegem, igy igyekeztem (homeoffice es homeschooling ellenere is) maximalisan kielvezni, mikozben vegig mellettem volt a szinten otthonrol dolgozo ferjem es a gyerekek is kello tudataban voltak h ki fejlodik a pocakomban, hogyan es miert. Szoval 4en vartuk ezt a babat es 4en teszunk erte minden nap, a gyerekek segitenek, a ferjemmel nagyobb a szerelem mint valaha, olyan szepen belesimult az eletunkbe hogy csak na.

Persze mindig van valami a nagyobbakkal (hasfajas, fulgyulladas,covidos osztalytars, karanten, otthon felejtett vmit vigyem utana, 22ig hazi iras) de valahogy rutinosan megy minden es dacara az ejszakai keleseknek azert meg tudunk jokat rohogni napkozben.

Remelem igy maradunk<3

"Pl. hogy apa nem áll bele a feladatokba, nem jelent érzelmi támaszt, és esetleg a nagyi meg a rokonok is inkább csak okoskodnak, mint segítenének.

Aztán ott van a gyermekágyas időszak átértékelődése. A gyermekágyat azért hívják így, mert anyuka az első hetekben leginkább csak feküdt és szoptatott, és a nőrokonok vittek enni (vö. komatál), és segítettek be a gondozásba. Ma meg mintha verseny lenne, hogy ki a fittebb szülés után."

Emberismerettel, önismerettel ez mind kezelhető.

A gyerek apja senki számára nem zsákbamacska, tökéletesen le lehet szűrni egy férfiről, hogy milyen apa lesz.

Az okoskodó rokonom nem leszerelhetetlenek.

Az ételrendeléshez már nem kell komaasszony, sosem volt ilyen egyszűrűen elérhető, mint most.

Nem létező versenyekbe pedig nem kell beleszállni. Kiforratlan személyiség, akit érint, kiforratlan személyiségnek pedig nem való gyerek.

Elég abszurd ennek a két tulajdonságnak a hiánya, mikor már bármilyen önfejlesztés, szakember, szakirodalom elérhető 2 kattintásra, akár ingyen is...

Ciki ez a hiszti szerintem is.

"16-os a mai “valósítsd meg önmagad“, “neked minden jár”, “mamahotelből szabadult” férfiak közül nagyon nehéz kifogni egy olyat, akivel gyereket lehet vállalni."

Velük élni nehezebb, mint normálisat kifogni. Nem kell minden pocsolsát kiinni.