Hogy fogadjam el a terhességem és a babával járó változásokat, ha én még egyáltalán nem akartam volna gyereket?

Hasonló helyzetben voltam, mint te Kérdező. Azóta már megszületett a babám és bár nagyon nehéz, de boldogság van.

Veled egykorú vagyok és én munka, illetve levelezős képzés mellől jöttem babázni. A karrierista énem most pihen, terveket szövök és készülök a vizsgaidőszakra. Ez a része számomra a legnehezebb, sokat stresszelek rajta.

A párom segít az itthoni teendőkben, gyakran viszi ki sétálni, így akad időm tanulni. Ez az énidőm jelenleg.

A várandósság alatt sokszor nekem is megfordult a fejemben, hogy kellően megfontoltuk-e a döntést.

Ekkor a testemmel is meg voltam elégedve pedig több mint 20 kilót híztam, hatalmas volt a pocakom és a babám is!

Most, több mint 2 hónappal a szülés után még 6 kg plusz van rajtam. Ezt nem gondolom vészesnek, viszont a striák örök nyomot hagytak. Ami leginkább zavart az a megereszkedett, puha bőr, de már ez is elfogadható. Tudom, hogy idővel jobb lesz, illetve a vizsgaidőszak is véget ér, így több időm lesz magamra.

Ajánlom, hogy gondold meg alaposan a döntésed. Fantáziálj az 5, 10 év múlvani életedről a babával és nélküle is.

Ahogy olvastam szinte bevillant egy szivszorito kép, ahogy feladod az életed, a munkád, a karriered egy olyan férfi ohaj sohajaiert, akinek fontosabb az ő elképzelése mint a te jövőd, és egy olyan szerepet erőltetsz magadra, amire nem vágysz, és ami így nem fog boldoggá tenni.

Szinte ordit a sorok közül, hogy te nem az a típus vagy, aki ilyen fiatalon az anyszerepben teljesedne ki, és te be szeretnéd fejezni az egyetemet, jó munkát találni, és büszke lenni arra, amit elertel, és nem az a célod, hogy egy férfi nyomásara életed legjobb időszakában háziasszony leszel. Persze akár meg is szerethetned később az anyuka szerepet, de gyerekezni még van 10-15 éved, nem kell sehova sietni.

Szerintem ezt nagyon gondold végig, bármilyen nehéz is lehet elvetetni a kezdődő életet, talán a saját jovodet mégsem éri meg felaldozni miatta, most még lehet dönteni.

Vetesd el. Ha ezért szakít veled a párod, szakítson. Ígyis-úgyis szakítana veled akkor. Ő eldönti, hogy a még le se diplomázott barátnője szüljön gyereket tanulás mellett, majd utána rögtön még egyet, mert az úrfi kis korkülönbséggel óhajt gyereket nemzeni. De aztán ő nem fog ám felkelni a gyerekekhez, nem fog ám vigyázni rájuk. Az megvan, hogy te feladod a karrieredet, az életedet, de ő mit vállal? A nagy családfenntartó szerepét? Csak szólok, hogy ameddig egy nőnek akár 1 ft bevétele is van, nem a férfi az egyedüli családfentartó, mert a nő kap gyest, gyedet, stb.

Lehet itt mondani, hogy gyerek mellett is lehet karriert építeni, de nem így van.

Lehet karriert építeni, csak nem Magyarországon.

Magyarországon még mindig minden úgy működik, hogy a nők szüljenek, menjenek alja munkahelyekre (ahol nyilván kevesebbet fizetnek nekik, mint az ott dolgozó férfiaknak), a férfiak meg betöltik a vezető pozíciók nagytöbségét.

Elég szépen hangzik #21, hogy a karrieres éned pihen meg terveket sző, de nem lesz abból nagyon semmi. Kicsi gyerekkel, 0 tapasztalattal nemigen fognak alkalmazni.

A kérdező esetében még rosszabb a helyzet: 2 gyerekkel (mert hát a drága férfi két gyereket akar), 0 munkatapasztalattal nem fogják jobb helyeken alkalmazni. Ráadásul gondot fog jelenteni, hogy a gyerek beteg, vagy éppen szünet van az oviban, bölcsiben. Ráadásul diploma után nem megy rögtön dolgozni, hanem még várat magára x évet, ami megint hátrányos tényező.

Ne tartsd meg. 0 tapasztalattal, fel diplomaval nem fogod semmire vinni. Irta itt valaki, hogy egy no maganak szuli a gyereket: ez nagyon igaz! Ha valtok, ugy is nalad marad a gyerek. Es ne legyel olyan anya, mint itt az oldalon nehanyan, ha az apjara passzolnak a gyereket vagy tokre banjak, hogy bevallaltak, mikozben apuka meg lubickol a gyerekmentes eleteben.

Egy babat csak ugy szabad bevallalni, ha mindket fel akarja. Valamint csak annyit, amennyit akarnak.

Nalatok pl mi van megbeszelve ezugyben? O eldontotte hogy egymas utan gyorsba legyartjatok, aztan csokolom? Vagy figyelembe venne, hogy ha ugy alakul, akkor epp egyke, ha mondjuk tobbemberes a pici?

# 29: Ez nem nyafogás, te vadszamár. A kérdező (a többséggel ellentétben) tudja, hogy mivel jár egy terhesség, a gyerekvállalás és ismeri a képességeit (pl, hogy csak csendben tud tanulni), de közben ott van a párja, akit szeret, és aki gyermeket szeretne tőle. Ezért szerencsétlen lány most tanácstalan és ezért jött az oldalra, hogy kérdezzen.

Kérdező, én azt tanácsolom, hogy beszélj a pároddal. Ha valóban szívből szeret, megérti majd, hogy te úgy érzed, most még nem állsz készen az anyaságra. Ha megtartod a gyereket, akit te nem is akarsz, annak nagyon rossz vége lehet. Sajnos tapasztaltam a környezetemben hasonló felállást, a vége az lett, hogy a nő egy roncs, utálja a kislányát (el is akarta hagyni, hogy az apja nevelje, de azt már nem tudom, hogy meg is tette e)