Miért vagy a család fekete báránya?

#10! Amúgy tök érdekes, mert én se tudok hazudni, még annyira se szoktam, mint a #8. Gyereket nagyon akartam (sajnos még nincs), de házasságellenes vagyok. Ez is baj. Illetve én se hívogatom, akit nem akarok, és amit mindennél jobban gyűlölök, ha "meglátogatnak." Ebből is sok konfliktus adódik, mert ugye ilyenkor se jópofizom...Simán megmondom, hogy ne jöjjenek, nem vagyok rájuk kíváncsi.

Szóval úgy látszik, megfejtettük a nagy kérdést, nagyjából ugyanazokkal a tulajdonságokkal lehet kiérdemelni a "fekete bárány" címet 😁

Ja, nekem még "rendes munkám"sincs. Ami azt jelenti, hogy nincs munkahelyem, mert imádom a szabadságot, de vannak munkáim, csak semmi kötöttség. Szeretem ezt a cigány életet, de azt sose szeretik mások, ha valaki úgy él, ahogy ő is szeretne, csak nem mer.

#4

Igazából nem tudom. De én velük ellentétben sohasem toleráltam a szabados életmódot, és folyton arra biztattak. Emiatt rengeteg konfliktusunk volt. Különösen anyámmal, aki 3 férjet elfogyasztott. Kamasz korom óta arra biztatott, hogy legyek szerelmes, szexeljek, de ne ragadjak le egy kapcsolatnál, éljem ki magam. Mindig szinte elzavart otthonról. Pedig én magamtól nem vágytam másra, mint örök szerelemre, házasságra, gyerekekre. Ezt meg is valósítottam végül, de jobban értékeli a meleg testvérem és a másik liberális elveket valló "single mum" húgom életmódját.

Én konzervatív felfogással nem vagyok nekik elég modern.

1&3&5 vagyok

Én sem vagyok házas és nem is leszek az a baba születéséig, ami szúrja a családom szemét.

De ha kis, szolid esküvőnk lenne, vendégek nélkül (amilyenre vágyunk) akkor is menne a tam-tam. Így egyelőre nem esküszünk, most másra kell a pénz.

Én sem tartom velük a kapcsolatot, értsétek úgy, hogy sosem keresem őket telefonon és magamtól nem is állítok be. Ha előre lebeszélünk egy találkát, akkor arra nyilván elmegyek, de ez ritka.

Engem mindig kicsit tönkretesznek a családi összejővetelek. A bátyám például egy energiavámpír, önbizalom romboló egyén. Nagyon rosszul tudom magamat miatta érezni.

Az anyám meg kamaszkorom óta a munkatársai gyerekeihez (orvos szülők gyereke, szóval többségében jó tanulók voltak) hasonlít. Utálom a hasonlítgatást. És már 29 vagyok, de a mai napig nyomja, amitől én sajnos képes vagyok kevesebbnek érezni magamat másoknál...

Hú, bocsi, csak jó ezeket kiírni és látni, hogy mások is vannak így. :)

#13! Jaj, ez ismerős! Nekem van 2 bezzeg testvérem, de az nem elég, mert ott van a bezzeg szomszéd, meg a bezzeg kolléganők bezzeg gyerekei, meg voltak a bezzeg osztálytársak...na, ők meg a tesómál is bezzegebbek😂

Amúgy engem ez a fekete bárány cím nem zavar, minden húsvétra azt kapok. Tök cukik😁

#11

A mi családunk sok családdal egyetemben úgy működik, mint egy szekta: van egy-két nárcisztikus vonásokkal rendelkező személy, akik megmondják a többi debilizált, érzelmileg és értelmileg lusta családtagoknak a tutit. Hogy hogyan kell viselkedni, hogy kit kell utálni, kit kell csodálni. Ha te ebbe nem illesz bele, neked más gondolat- és hitrendszer mentén éled az életed, akkor először csak kérdőre vonnak, apró megjegyzéseket tesznek, majd később kétségbe vonják a józan ítélőképességedet is. Elhintenek rólad egy-egy negatív töltetű morzsát a családban, hogy például hálátlan vagy, beképzelt, nemtörődöm, lusta, és amikor ülsz a családi ebéden v vacsorán, és nem érted, hogy miért bámul mindenki szúrós szemmel. Azt sokkal könnyebb elhinni, hogyha valaki a szülei, nagyszülei felé hálátlan, tiszteletlenül viszonyul, mint azt, hogy ki akar törni abból a mérgező légkörből, ami ott körülveszi.

Én sokszor bűntudatot éreztem, hogyha önmagamat adtam a családban, sokszor éreztem szégyent, megvetettséget. És mivel egy ilyen család úgy működik, hogy valakit mindig kell utálni, így magamra "vállaltam". Igen ám, csak hogy rólam is elfogy a téma, a pletyka, a hazugságok (pl.: prostinak álltam, kocsit loptam, stb.), így valakit maguk közül kiutálnak. Aztán jönnének kibékülni velem, de én nem engedek.