Miért szólítja annyi nő "apának" a párját?

Nem unjátok még ezeket a kérdéseket? Kinek mi köze hozzá ki hogy hívja a párját, férjét, kedvesét, egyebét.

És ha apa akkor mi van? Nem ettől lesz rossz vagy jó egy kapcsolat. Irígyellek hogy ez a legnagyobb problémád.

2.vagyok

Ez a foroum azert van hogy kerdest tegyunk fel es valaszt kapjunk ra,hogy lassuk masok hogyan gondoljak,ez nem mindig egyezik a mi gondolatainkkal ez igy van rendjen.

Szamodra ez nem normalis,en elfogadom,csak nem ertem a ketto osszefuggeset.attol hogy en apanak szolitom a parom nem tekintek ugy ra mint az apamra,hanem ugy mint a gyermekem apjara aki ugyanugy a ferjem,szolitom a neven is es apanak is,mikor hogy jon.

4 gyerekünk van.Nekem vicces,ha apának hívom-ezért sokszor így hívom-,ő mindig mamiz engem,de nem hinném,h ez bármiben befolyásolná a kapcsolatunkat.Ha egy párkapcsolat azon múlik,h ki hogyan hívja a párját,az már régen döglött dolog.

Azt hiszem,4 gyerek fényesen bizonyítja,h "apa és mami" remekül működnek együtt,mint férfi és nő.:)))

Szerintem nem attól lesz jól működő,nem csak szülőpár-jellegű egy kapcsolat,h Bélámnak hívom,vagy tündérpuculinak,vagy hé Kovácsnak.Kinek mi tetszik.

Egymás között nem gáz,de ha már másoknak is igy beszélaz illető a párjáról akkor én elég kínosan szoktam magam érezni. Sokszor nem tudom,hogy most a saját apjáról,vagy a férjéről beszél az illető?

Mindenestre nekem édesapám apa,a párom meg a keresztnevén szólítom,nem is tudnám apának hivni.

Szerintem igaza van a kérdezőnek ezzel a pszicho maszlaggal kapcsolatban.

A szerepeket jól kell megnevezni, és "eljátszani".

Példa:

Én is azt figyeltem meg, hogy két év után a párommal elkezdtem kényeskedni, cuki lenni stb. Nem tudatos nőként viselkedem, hanem infantilisan, gyerekesen. Így előbb-utóbb nem fog tudni nőként nézni rám. Másokban fogja meglátni a NŐ-t. Ugyhogy abba kell hagynom a cukiskodást :)

én azért szólítom a férjem apának,mert nem akarom,hogy egyik reggel arra ébredjek,hogy anya helyett a keresztnevemen szólít a fiam(im).Mert én erre láttam sok helyen precedenst.És én ezt tartom rendellenesnek.

amúgy a gyerekek előtt sem szólítottuk egymást a keresztnevünkön,becéztük egymást.most ez alakult kissé át.

Mi sokszor (de nem mindig) édesanyának - édesapának szólítjuk egymást, a saját szüleink meg anyu és apu.

A kapcsolatunkat egyáltalán nem befolyásolja, ez "csak" egy megszólítás, ettől függetlenül tudjuk a "szerepünket" egymás előtt. Nem úgy tekintek a férjemre, mint apámra és ő sem rám, mint az anyjára.