Akinek teljesen rossz a kapcsolata az anyósával, milyen gyakran van ott az unoka, ha egy városban laktok? És milyen a viszonyod a férjeddel a megromlott anyós-meny viszonyban?

Elhiszem, hogy nem veszi észre.

Viszont ha ilyen a helyzet, akkor az gyerek előtt is ilyen volt, és akkor ilyen volt, amikor hozzá mentél, úgyhogy Te vállaltad be, hogy egy olyan férfit választottál, aki nem vált le anyuciról.

Sajnállak nagyon, mert ez durva, viszont CSAK akkor tud változni a helyzet, ha a férjed szeretne változtatni. Egészen addig nincs mit tenni...

Sajnos sok nő azt gondolja (lehet hogy Te nem!), hogy majd ő elszeretgeti a férjét anyucitól, de ez nem így működik.

Az az ember, akit kicsi gyerekkorától anyuci irányít, nem látja ezt objektíven, hiszen ebben él. (Férjed már 37 éve).

Nem tudom mivel lehet "kizökkenteni" őket, talán pszichológus segíthet, de mindez csak akkor működik, ha ő akarja (mármint a férjed).

Sok erőt Neked!

Akkor mi tartja vissza?

Nálunk néha szól ezért-azért, de sajna nagyon elenyésző a gondok mellett. És azért nem szól többet, mert gondolom tart attól ahogy megsértődik az anyja. Nagyon tud ám színészkedni. Az egész családja folyton őt sajnálja.

Borzalom. Remélem soha nem fogom ezt megérteni. :) Azért remélem, mert szerintem csak úgy tudnám megérteni, ha én is olyanná válnék (mármint az anyós, nem a férjem :) ).

8:37 vagyok, meg az előző oldalról, akinek az anyjával vannak gondok

Hát nehéz ügy ez. Ennek belülről kell fakadnia, először is fel kell ismerni, hogy baj van.

Én a saját bőrömön tapasztaltam meg ezt, leginkább barátok és néha olyanok világítottak rá az anyámmal való egészségtelen kapcsolatra, akik nem álltak nagyon közel hozzám, de egy-egy nyilatkozásomból erre következtettek.

Nekem 10 évembe telt, mire ma azt mondhatom, hogy már nem függök tőle lelkileg (anyagilag már korábban sem tettem),és nem hat rám a "lelki manipuláció", amit nem neveznék terrornak, mert rá kellett jönnöm, hogy ő a legtöbb dolgát nem"előre eltervelt módon" csinálja, hanem belülről fakad neki, és fogalma sincs mit okoz ezzel, így nem is érti, hogy probléma van, és hogy "rátelepedett" a gyerekére, tulajdonképpen önző okból. Egy évig pszichológushoz is jártam, az sokat segített az úton.

Az a nehéz, hogy Te nem vagy objektív, hiszen a férjeddel együtt nyakig benne vagy a slamasztikában, ezért Rád nem fog igazán hallgatni, hiszen tudja is, hogy rossz viszonyban vagy anyóssal...

Nem tudok okosat mondani a hogyannal kapcsolatban, saját részemről is csodának tartom, hogy ki tudtam ebből lépni, annyi talán a különbség, hogy én amíg meg nem épültem valamelyest, addig normális párkapcsolatom sem volt, épp emiatt is.

Talán a férjednek vannak olyan barátai, akikkel Te is jóban vagy, tőlük kérhetnél segítséget, hogy beszéljenek vele.

Remélem a ti kapcsolatotok nem megy szét emiatt! Amit Te magadért tehetsz, hogy az önbecsülésed és az önértékelésed nem teszed függővé anyós dolgaitól.

Minden jót!