Van itt olyan aki soha nem akart gyereket de ettol boldog hazassagban el?

Nem gondolnám, hogy a természetellenességet nagyon magyarázni kellene.

Én elfogadom, sőt nem érdekel, ha valaki nem akar gyereket. Ezt nem lehet senkire ráerőltetni, csak szegény gyerek sínylené meg a rátukmálást.

De azért azt látni kell, hogy az életünk elég önző, céltalan és felesleges lesz -a társadalom szemében mindenképp- ha amire születtünk, az egyed létrehozás, fajfenntartás, nem teljesítjük.

És igen, és ha a szüleitek is hasonlóan gondolkodtak volna, nem pötyögnétek most.

És igen, olyan ez mint a homoszexualitás, az sem természetes, nem a fenti célt szolgálja, nem az a követendő példa, bármennyire is nem érdekel ki kivel bújik ágyba.

Nem, az emberek nem azért szülnek gyermeket hogy később eltartsa őket. Ez egy normális szülőben fel sem merül, nem opció. De elég beteg gondolkodásmódra vall az, hogy ezt felvetetted.

De ahogy az előbb is írtam, nekem tök mindegy hogy vállalsz-e gyereket vagy sem, a te döntésed, ha az életcélod nem az hogy átadd a szereteted és a tudásod egy kisembernek és gondoskodj róla, hanem hogy utazgass és posztold a fészbukon erről a képeket, legyen!

"Őszintén jobb is,hogy az ilyen emberek nem szaporodnak tovább. Csak egy a kár, hogy megszülettek anno."

Én itt teljesen normálisan, bántás nélkül leírtam, hogy miért nem szeretnék gyereket, senkit nem bántottam meg vele, sőt tisztelettel beszéltem az anyukákról.

Te pedig ilyeneket írsz, hogy kár, hogy megszülettem, mert gondolom, rám is vonatkozott. Mit ártottam neked, vagy bárkinek? Miért vált ki ekkora indulatot, hogy én nem szeretnék gyereket, mikor nem is ismerjük egymást, semmi közünk a másikhoz?

Elszomorító, hogy így állnak azokhoz az emberek, akik máshogy élnek, mint ők.

6. és 15. voltam.

Gyerek-nem gyerek

A két "tábor" igazából soha nem fogja megérteni egymást. Akinek van gyereke, élt ugyan már úgy, hogy nem volt, de vágyott rá, és már legtöbbjük nem tudná elképzelni az életét nélküle. Akik nem szeretnének gyereket, nem tudják milyen érzés a saját kisgyereked ölelése, hangja, ahogy táncol, énekel, stb, mekkora büszkeség ha megtanul valamit, mert nem próbálták, tulajdonképpen erről ők ugyanúgy nem tudnak véleményt mondani, mint a gyerekesek a sok kettesben töltött évet a párjukkal. Nem vagyunk egyformák, mások a vágyaink, és az a nagyon jó, ha két olyan ember köti össze az életét, akiknek ugyanazok a vágyaik, vagy hasonlóak. De ebben a kérdésben azt hiszem egyet kell hogy értsenek ahhoz, hogy sokáig működőképes legyen a dolog, vagyis vagy mindkettőnek akarni kell, vagy egyiknek sem, mert akkor előbb-utóbb vége az egésznek.

Én mindig is akartam, a férjem is, van is 3 kicsi gyerekünk, és ismerek olyanokat is, akiknek nincs. Ez mindenkinek a magánügye, nem szabad ítélkezni a másik felett.

Azért egy dolog az egyik válaszból elgondolkodtatott: azt írta, náluk a családban senki nem akar gyereket...az a család ki fog halni, ahol nem lesz gyerek. ?- ez csak egy elmélkedés a végére..

Minden kedves gyerekes és gyermeket nem akaró válaszolónak szép estét és sok boldogságot az életben! :-)