Szerintetek önzőség ilyen körülmények között gyereket vállalni?

szinte minden származhatott abból is

ha anyud vitaminhiányos volt veled terhesen, vagy elkapott toxoplazmát, vagy himlőt, akármit, vagy szimplán nem vigyázott magára(stressz cigi alkohol)

csecsemőként esetleg nem hagyta hogy saját ütemedben fejlődj(idő előtt ültetett, álltatott, stb)

lehetett csecsemőkori izomtónus eloszlási problémád is, amire épült a mozgáskoordinációd, azzal a látás is úgy alakult..és akkoriban még nem volt dévényes

és anno ugye össze vissza etették szerencsétlen babákat, jóhogy laktózallergiád van és örülhetsz hogy ennyivel megúsztad

depresszió, szorongást kiválthat az is, ha mondjuk rendszeresen leteszik a babát hagy sírjon órákig..

szóval, ha úgy érzed egy gyermek gondozására a lehető legjobb szándékoddal és tudásoddal igenis felkészülsz, akkor nem tekinteném önzőségnek életet, esélyt adni egy embernek.

A rossz látást, problémás bőrt, laktóz- illetve gluténérzékenységet valamint a kinézeted egyáltalán nem biztos, hogy örökölné. Láttam én már két csúnya szülőnél csodaszép gyereket és szép anyukánál+jóképű apukánál csúnyácskát is.

A lelki betegségek viszont már öröklődhetnek sajnos, ahogy az epilepsziára is nagyobb hajlama lenne.

Szerintem ha gyerekvállalásra kerülne a sor, akkor előtte mindenképp beszélgess el egy genetikussal, aki az apapjelölt génállományát is figyelembevéve tudományosan alátámasztott, hiteles véleményt tud majd neked adni.

Igen, az epilepsziára lehet esély, hogy öröklődik. Nagyapámnak, és apámnak tuti van, ugyanis mindkettőnek voltak autóbalesetei. Én pl. nem is tervezek vezetni, iszonyú hosszú reakcióidőm van...

Többi szerintem nem öröklődhet.

Szemüveges voltam (megműtöttek), problémás bőrű, laktózérzékeny, gluténérzékeny, és különösebben nem is jó kinézetű.

Ilyen paraméterekkel rengetegen rendelkeznek, ez nem kizáró ok.

Az epilepszia öröklődésének 5% az esélye: [link]

Szóval szerintem nem önzőség egyáltalán.

nekem mindenféle bőrbetegségem van és brutálisan gyenge szemeim. emellett komolyabb egyensúlyzavar és gyenge fogak(akárhogy ápolom őket, kilyukadnak és össze-vissza törnek).

mégse hibáztatok emiatt senkit. a genetika nagyon kiszámíthatatlan dolog. pl a gyenge szememet valószínűleg az egyik dédimtől örököltem. a nagyszüleim szerint neki volt olyan a látása mint nekem. másnak a családban nincs még szemüvege se. most emiatt utálni kéne a dédimet? de ha a szüleimtől örököltem volna se igazán érdekelne.

én inkább azt tartom önző dolognak, amikor még magzati korban kiderül,hogy a baba nem lesz egészséges, az orvosok is javasolják, hogy vetesse el az anyuka. de ő tesz rá, aztán megszüli a testi-szellemi fogyatékos gyerekét:/

ha tudjuk előre,hogy nagy baj lesz, akkor teljesen más.

de pl egy problémás bőrt meg laktózérzékenységet én nem neveznék olyan nagy, élettel összeegyeztethetetlen állapotnak:D

nyilván az epilepszika már komolyabb, de abban viszont genetikus tud segíteni majd a babatervezéskor. :)

szóval szerintem ezek miatt ne mondj le a saját gyerekről.

Szia.

Én örököltem a szüleimtől:

- nagyon súlyos gerincproblémát, kérdéses, nekem lehet-e majd gyerekem

- rossz a csont a lábamban is

vannak egyéb problémáim, amiket nem írnék le

Na most:

1., a gyerekednek lesz valami, kisebb vagy nagyobb, egészségügyi baja. Ha nem örökli, akkor kialakul, mert nincs egészséges ember a világon, nekem is sok súlyos bajom van, ami nem örökölt. Ezeregy betegség van a világon, ami most épp eszedbe se jut.

2., én örököltem betegséget, de olyan értelemben nem zavar, hogy alapvetően szerető családom van, inkább örülök a jelenlegi helyzetnek, mintha pl. anyám alkoholista lenne mondjuk. Szerintem a legtöbb gyerek a nevelésért hálás, nem a megszülésért.

Egyébként nem akarlak bántani, de ezek nem a legsúlyosabb problémák:

pl.: problémás bőr, laktózérzékeny

nem is jó kinézetű - hát, ha lesz gyereked, azaz valaki lefekszik veled, akkor nem értem ezt a "vádpontot"