Hogyan magyarázzam el egy 5évesnek anélkül hogy felnőne?

Tényleg mókás, amikor ilyen szituban jön a sok megértő válasz, de ezek csak elméletek, a válaszolók zöme soha nem volt ilyen szituban.

Nos, én voltam, szintén terhesen csalt a férjem, azóta is azzal a nővel van, én megy egy pici babával maradtam egyedül. 1-es válaszoló: nem, én nem voltam hibás, ezt bátran merem állítani.

Nem tenném ki. Nálunk is hasonló a szitu, jó a viszony, a csajjal is találkoztam már, ő is kedvesen köszön, én is. Pontosan a gyerekem miatt vagyok ilyen, és szerencsére a volt férjem is. De ha a fiam fényképet akarna kirakni, akkor nem magyarázkodnék, egyszerűen közölném vele, hogy a falra anyát és apát tesszük ki, és pont. Nem együtt nyilván. Egy gyerek nem fogja ezt túlgondolni, elfogadja, ez a szabály, és kész. De lehet más irányt is választani, szépen lelkesíteni, hgoy csináljatok egy saját kezű albumot, ami csak az övé, stb. stb. Meg lehet oldani ezer módon szerintem.

Nem raknám ki a nőt és pont.

Az nagyon jó,ha nem mérgesedett el a viszony,de mégis annak a nőnek a p...ban mászkált mikor te a gyereketeket vártad.Csoda,hogy ezen túl tudtál jutni,úgy hogy gondolom ketten akartátok azt a babát,ahhoz képest nagyot fordult a férjed pár hónappal utána.

És akkor azért mert neked új párod van a tény még tény marad,attól még nagyon csúnyán bánt veled!Ez nem olyan hogy jaj,bepasiztam,akkor már elfelejtem,hogy te a terhességem alatt félrekamatyoltál.

Anyát és apát rakjuk ki a szobába,ennyit mondanék én is.Ha kérdi miért,akkor meg azt mondanám,hogy azért mert nem rakhatunk ki mindenkit akit szeretünk,nincs helye,mert ha xy-t kirakjuk mert szeretjük,akkor nagyi1-et,nagyi2-t,papi 1-t,az óvónénit,a kisbarátokat is ki kellene stb...

Kíváncsi lennék, hogy akik ilyen könnyen írják, hogy persze tedd ki, azok hasonló szituban mit tennének. Van egy tippem...

Bár én se voltam még szerencsére ilyen helyzetben, de ha velem történt volna, ezer százalék, hogy soha nem tenném ki a nő képét. Akárhogy a gyerek kéri, nem taposnék minden nap a szívembe még ha az életem már rendeződött volna is azóta, de minden nap azt az embert nézni, aki (az exszel együtt) nem tisztelt annyira, hogy ne keféljen a hátam mögött, amikor otthon vagyok várandósan, feleségként... bicskanyitogató.

Szerintem itt kicsit eleszélünk egymás mellett. Én azt írtam, hogy ha a kislány kéri, nem érdemes nem kitenni azt a képet. Nem a kérést támogatom, hanem a kislány érzésiet tartanm tiszteletben.

Undorodnék-e hasonló háttérrel a képtől, a nőtől? Igen, nagyon, tényleg nem néznék a képre. Elvárnám a kislányomtól, hogy mit sem értve az egészből, ő is undorodjon? Nem. Egyszer talán eljön az ideje, hogy mindent megtudjon, amikor meg is érti, de addig minek nehezítsem az életét? Neki a válás legalább annyira nehéz volt, mint a megcsalt kérdezőnek, csak ő nem tudja megfogalmazni, tudatosítani ezeket az érzéseket annyira.

Másrészt: ha valakitől még úgy istenigazán undorodnék, az a volt férjem, aki terhesen megcsalt. A kislányom apja. Ahhoz, hogy jó kapcsolatot tudjak vele ápolni a gyerek érdekében, az első időkben biztosan meg kéne kicist erőltetnem magam. Miközben egy rossz szót soha nem mondanék róla a kislányomnak. ha ki akarná tenni a képét, természetesnek venném, de nem sokat néznék rá.

Ezért ennyi erővel akár az új párjával is lehetne, nem lenne rosszabb, mintha egyedül van a képen.

Megértem, miért nem akarod. De a lányod ezt szeretné, naponta lát egy másik boldog párt élőben, téged, meg a párodat. Veletek él a gyerek, nem az apjával. Tedd olyan helyre, ahol nem azonnal ezt látod meg, mert nem rólad szól, hanem a lányodról.

Ez csak egy fénykép, legyél okosabb.