Kétségbe vagyok esve: párom mégsem akar 2. gyereket, én meg mindenképp szeretnék?

Megertelek, rossz lehet.

En is szeretnek meg de minket elhagyott a ferjem igy eloszor az kell es mar nem vagyok fiatal :(

A testverekrol annyit, hogy nekem is van egy hugom, de nem igazan tartjuk a kapcsolatot, es miutan meghalt apukank kb egy eve, nem is nagyon beszeltunk egymassal.

Pedig normalis csaladban nottunk fel. Ugyhogy ez nem garancia semmire.

Mi pont fordítva vagyunk, én érzem úgy, hogy nem szeretnék másodikat, a férjem szeretne. Bár még kicsi az első is, mindig azt mondja, hogy majd ha nagyobb lesz, megváltozik a véleményem... de szerintem nem fog, ezt megmondtam neki is.

Kizártnak tartom, hogy ezért elhagyna minket, de néha nagyon sajnálom miatta. Ő is a már meglévő kisfiunk érdekeivel szokott érvelni, de én sajnálnám azt a szegény kistestvért, akit csak a nagytesó javáért vállalok.

Azt gondolom, az idő megoldja ezt a gondot, mivel így is boldogok vagyunk, és tényleg előfordulhat, hogy én is meggondolom magam, bár most elképzelni sem tudom.

Nálunk is fordítva volt, a férjem akart közös gyereket szinte azonnal, és nem (mindkettőnknek második házassága). Elmondta évente egyszer-kétszer, nem nyaggatott vele heti szinten.

Aztán eltelt 10 év, és most várjuk a közös babát :). Igen, nem vagyunk fiatalok, 42 évesek vagyunk mindketten, e nálunk most jött el az ideje.

30as évek közepén még egyáltalán nincsen túl késő várni.

Mert 100%, hogy a testvérek majd szeretni is fogják egymást... ugyan, kérlek!

Én egyke vagyok, és köszönöm, remekül boldogulok. Kicsit introvertált vagyok, valóban, viszont megválogatom a barátaimat. Mindig volt 1-2 jó barátnőm és kész.

Mi nem akartunk közös gyereket a férjemmel, teljesen egyetértve, mert már neki is volt, meg nekem is, és jól megvoltunk.

Mégis valamit elbénáztunk a védekezésben, mert terhes lettem. Én elsőre kapásból elutasítottam, de aztán átgondoltam, és rájöttem, hogy mégis akarom. A párom azt mondta, mindenben támogat, és ha én szeretném, akkor ő is.

Ezt csak azért mondom, mert az ember változhat.

Ne értsd félre, nem bíztatlak arra, hogy dönts egyedül, nélküle, de nálatok is lehet olyan szitu, hogy a párod másképp látja majd a helyzetet. Akár felnő a nagy, és hiányzik majd egy kicsi, vagy bármi..