Néha úgy érzem rossz anya vagyok, és a kisfiam jobbat érdemelne! Éreztétek már Ti is így?

igen,legyél vele engedékenyebb hid el megfogja hálálni!

Igen én is éreztem.Sőt,egész odáid fajult ez az érzés hogy hasonló megfontolásból örökbe akartam adni a második születendő gyerekem...:-((

Én már gondoltam ugyanezt, aztán jött a gyerek, odatörleszkedett hozzám, és rájöttem, hogy neki mindenképpen én vagyok a legjobb. Hidd el senkinek nem végtelen a türelme, emberek vagyunk, nem lehetünk tökéletesek! A babádnak te vagy a legjobb anya a világon!

Tudod én nem vagyok anya, de úgy érzem, ha az lennék, mindig jobb és jobb akarnék lenni. Egy igazi anyuka szerintem soha nem lehet magával elégedett, hiszen nincs helyes, vagy helytelen forgatókönyv arról, hogy mit kell egy gyerekkel csinálni, tenni. A körülmények határozzák meg a tetteid súlyát. Csak azt tudom mondani, ha a kicsid esetleg rosszat tesz, akkor is próbáld meg ne magadat vádolni, mert igen, sok mindenben meghatározó a nevelés, de vannak emberek, akik jók és vannak akik rosszak. Ezt azért mondom el, mert az egyik közeli hozzátartozóm fiacskája épp előzetesben csücsül és szegény anyukája magát vádolja, hogy nem nevelte jól. Ez nem így van szerintem, minden embernek saját magának kell meghoznia a döntéseit, te csak annyit segíthetsz neki, hogy megpróbálod mindig a jóra és a helyesre nevelni, de a döntéseket nem te hozhatod meg helyette. Ezt azért meséltem el neked, mert az állítod, hogy néha úgy érzed nem vagy elég jó anya. Szerintem tökéletes vagy. Szereted őt és ez az érzés soha nem inoghat meg benned, még akkor sem, ha a gyerkőcöd valami nagy butaságot tesz. Én 18 éves koromig nagyon rossz viszonyban voltam az anyummal. Fúúú, de tényleg :D! Viszont ma már ő a legjobb barátnőm és kimondhatatlanul szeretem, ha elsírja magát, mert meghatódik, vagy valami, nem a filmen, vagy azon a dolgon sírok, amin ő, hanem azért, amit ő érez. Van egy fajta szoros kapocs köztünk. Sajnos egy fiúval biztos, hogy nem lenne ilyen viszonyban, de a pasik már csak ilyenek, tehát ne keseredj el :)

Valóban, én is azzal értek egyet, hogy egy anya, soha nem lehet magával elégedett, de ha mégis, az már csak akkor lehet, amikor felnőttek a gyerekei, és látja, hogy megállják a helyüket az életben, EMBEREK lettek, ahogy te éppen szeretted volna. Én 3 gyereket neveltem fel, és mindig szerettem volna jó anya lenni. Erre törekedtem minden cselekedetemmel. Volt elképzelésem, de sok neveléssel kapcsolatos könyvet is elolvastam, mikor kicsik voltak. Persze sokmindennel nem értettem egyet, de jó ötletekről is olvastam. Ugyanakkor másokat is mindig figyeltem, és ha láttam olyan szülőt, aki jól csinált valamit, eredményes volt, azt magam is próbáltam átvenni. Végül egy egészen egyedi nevelési technikát dolgoztam ki, ami már a sajátom volt. Míg kicsik voltak, készültem a testvér születésére, az iskoláskorra, aztán a serdülőkorra, fiatal felnőtt korra, és örömmel tapasztaltam, hogy a nevelésemnek köszönhetően, nálunk ezek a kritikus, problémás időszakok kisebb zökkenőkkel lezajlottak. Mindig figyeltem azt is, hogy mások milyen hibát követnek el, és igyekeztem én magam azokat elkerülni. Ami még nagyon fontos, és már előttem is céloztak rá, mindig meg kell próbálni beleképzelni magadat a gyerek helyébe, valamint nem szabad elfelejteni, te is voltál gyerek, és hasonló helyzetekben te magad hogyan reagáltál. Ha olyan szerencsés vagy, hogy édesanyád téged jól nevelt, akkor könnyebb helyzetben vagy. Az már mindenféleképpen jó pont, hogy kritikát gyakorolsz magaddal szembe. Ez jó irány! Azt viszont el nem tudom képzelni, hogy valaki örökbe akarja adni a gyerekét, mert fél, hogy nem jó anya. Ha nem vagy jó, akkor tegyél róla, hogy jó legyél. Olvass hozzá, figyeld a többi szülőt, tanulj mások hibáiból, illetve vedd át mások jó technikáját. Tudod, régen több generáció élt együtt, és a sok nagynéni, nagymama között biztos volt egy legalább, akinek jó érzéke volt a gyerekneveléshez, ezért sokkal kevesebb gond volt. Most meg ott állsz egyedül, jó esetben a pároddal, és nektek magatoknak kell jó nevelőnek lenni. Kevés született tehetség van, a nevelés egy komoly szakma. Ezért tanuld magad is, és sikerülni fog!