18 évesen baj, hogy rettentően foglalkoztat a baba gondolata?

Kicsit off

Mindig örülök, ha valaki bevallja a negatív oldalt is!

Bizony nem mindig rózsaillatú vattacukorfelhő az anyaság. Aki ezt beismeri, az nem rossz anya, inkább nem álszent.

Mondom ezt úgy, hogy imádom a két lányomat, viszont pl tegnap mindketten megkattantak, vadultak, vitatkoztak, felszáltak a hisztivonatra... Front lehet :)

Este viszont hallottam, ahogy a pici suttogja a nővérének: Félek az ágyamban. Mire a nagy: hozd ide a takaród, alhatsz velem. Én meg az ajtó előtt álltam, csordultig szeretettel. ❤

De nem lesz több gyerekem, az hétszentség!

Szerintem ezzel semmi baj sincs, foleg hogy irod, hogy nem ogton szeretned, eloszor tanulni akarsz meg. Par dolgot azonban erdemes figyelembe venni, sajat tapasztalatbol irom:

eloszor is gondold at, vagy e olyan anyagi helyzetben, hogyegyedul felneveld a babat. Ha 18 vagy es keszulsz az erettsegire, gondolom, nem dolgozol, es a lakas, kocsi a parod neven van. Sajos rengeteg peldat latni, mikor x ev utan villamcsapaskent jon a hir, hogy a oasi le akar lepni, szoval erre is kell gondolni, meg ha el se tudnad kepzelni a parodrol.

A masik, hogy mindketten nagyon fiatalok vagytok, es meg fogtok valtozni. En a legtobbet 24 eves korom ota valtoztam, kinyiltam,maskepp latom a vilagot, elvezem a jelenlegi eletem/ez nem bulizast jelent/, most lassan 28 vagyok. Szoval elkepzelheto, hogy amire most vagytok, par ev mulva maskepp latjatok...en tizenevesen ugy kepzeltem, 21 evesen gyereket szulok majd. Ennek ellenere23 evesen volt eloszor kapcsolatom, es akkoriban ugy terveztem, 27-30 kozott fogok szulni. Mikor 26 voltam, mar el se tudtam kepzelni, hogy akkor lassan mar teherbe kene esni...lattam, menny onfelaldozast, mennyi energiat igenyel egy baba, igen faraszto volt szamomra a hiperaktiv unokaocsem, es nem tudtam volna elkepzelni, hogy mar gyerekem legyen. Pexig en is csaladcentrikus vagyok, a karrier masodlagos es szeretem a gyerekeket. Orulokviszont, hogy nem vallaltam korabban gyereket, esaz utobbi evekben vilagotlattam, kiprobaltam uj dolgokat, elmenyeket gyujtottem, mindez gyerekkel nehezebb let volna.Most, masfel evvel kesobb, es szereto tarssal, mar realisnak tartom, hogy 30 evesen szuljek, sot, ha most besikerulne, nem panikolnek. Mindezzel csak azt akartam mondani,hogy ez meg nalad is valtozhat.

A masik dolog, noverem is anno 4 gyereket akart, viszont miota az elso megszuletett, es nem egy nyugodt gyermek / attol meg imadnivalo, de ketseg kiul nehez vele/, azota nem akarnak tobb gyereket, pedig unokaocsem 6eves mar.

Kivanom, hogy jol alakuljon az eleted, boldog legy a paroddal, es sikeruljon amit szeretnel - boldog, kiegyensulyozott embereket nevelni a leendo gyerkocokbol :-)

Szia!

Én majdnem 16 voltam mikor össze jöttem az akkot 18 éves barátommal. Hamar rájöttünk hogy családot szeretnénk. Úgy terveztük hogy majd ha le érettségiztem utána már bármikor jöhet a baba. Aztán úgy alakult hogy érettségikor már várandós voltam, 6 hetes. Eleinte a párom nagymamájánál éltünk. Aztán vettünk saját házat. Az én párom is katona. Az első baba mellett tanultam estin egy szakmát. Amikor a fiam ovis lett akkor dolgoztam három évig, aztán ismét terhes lettem. Otthon is végezhető munkám volt. Aztán utána érkezett még két baba. Fiatalok vagyunk de nem is lehetnénk ennél boldogabbak.