5 éves fiam annyira fel tzd idegesíteni, mint senki és semmi más. Ti is jártok így néha? Hogyan nyugtatjátok meg magatokat?

"...agy a játszótérről kis kupac homokot hozott haza a zsebében és a lábtörlőre öntötte. Míg ezt takarítottam, bekente a szekrényajtót a gyerekszobában krémmel."

Itt a nagy hiba.

5 éves, már elég nagy hozzá, hogy megfogja azt a lábtörlőt és lerázza róla a homokot, vagy akár seprővel leseperje. Lehet, hogy utána rá kell segítened, hogy alapos legyen, de lényeg, hogy amit elrontott, nehogy már te hozd helyre. Nem csoda, ha röhög rajtad, semmi tekintélyed nincs előtte.

1. voltam.

Nekem 3 dolog tünt fel a leírásodból:

1. Nem hagynám aludni nap közben. Estére fáradtabb lenne és legalább te is tudnál pihenni tőle (meg a szomszédok is). Már nem lennél ennyire ingerült, ha pihentebb lennél. Nem minden 5 éves igényli a délutáni alvást.

2. Ha valamit összekoszol, azt takarítsa össze maga után. Az anyja vagy nem a házi cselédje.

3. Nevelni kell a gyereket, de ne vedd észre minden rosszaságát. Ha látja, hogy valami nem idegesít azt abba fogja hagyni, mert nem lesz benne semmi érdekes. Viszont ha valami jót csinál, akkor nagyon dícsérd meg és akkor rájön, hogy így is fel tudja magára hívni a figyelmet. Egyre több önálló feladat. Pl készítsen magának és neked szendvicset, amit aztàn jóízűen egyél meg és nagyon dícsérd meg. Később a gyerek előtt még apának is meséld el, hogy ilyen finom szendvicset még soha nem ettél. Hidd el egy idö múlva jó akar majd lenni, csak adjátok meg neki a kellő elismerést. Te sem szeretnél egy olyan munkahelyen jól dolgozni, ahol mindig csak a hibáidat veszik észre. Bezzeg ahol dícsérnek és jutalmaznak, oda szívesen jár be az ember.

A nemtudommár hányadik válaszoló vagyok, igen nekem is feltűnt hogy lehet nem kellene már délután aludnia, az én fiam 3

éves kora óta nem alszik, így este hétkor már alszik mint a bunda.